Pont Jacques Chaban Delmas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pont Jacques Chaban Delmas
ElhelyezkedéseBordeaux
Áthidalt akadályGaronne
NévadóJacques Chaban-Delmas
Anyagbeton
Legnagyobb támaszköz110 m
Nyílások száma5
Teljes hosszúsága575 m
Magasság77 m
TervezőCharles Lavigne
Átadás ideje2013. március
Elhelyezkedése
Pont Jacques Chaban Delmas (Franciaország)
Pont Jacques Chaban Delmas
Pont Jacques Chaban Delmas
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 44° 51′ 30″, ny. h. 0° 33′ 06″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 30″, ny. h. 0° 33′ 06″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pont Jacques Chaban Delmas témájú médiaállományokat.
Hajó halad át a felnyitott híd alatt

A Pont Jacques Chaban Delmas Bordeaux-ban a Garonne-on átívelő felvonóhíd a Pont de Pierre és a Pont d'Aquitaine között. A Rue Lucien-Faure meghosszabbításában található, és a Quai de Bacalan és a Quai de Brazza között, a La Bastide-tól északra található, ezért eredeti neve Bacalan-Bastide híd volt. Bordeaux város tanácsa 2012. október 22-én úgy döntött, hogy a hidat Jacques Chaban-Delmasról, Bordeaux korábbi polgármesteréről nevezi el.

A munkálatok 2009 októbere és 2012 decemberének vége között zajlottak. A szerkezetet két nappal az avatás után, 2013. március 18-án, hétfőn adták át a forgalomnak. A szerkezet üzemeltetéséért és karbantartásáért az Eiffage felel.

Forgalom[szerkesztés]

A híd pozitív hatással volt a bordeaux-i közlekedés fejlődésére, mind a vízi, mind a közúti közlekedésre. 2016-ban naponta valamivel több mint 25 000 jármű használta a hidat. Emellett naponta átlagosan 1500 kerékpáros is közlekedik rajta.

2015-ben 56 hajó áthaladását regisztrálták a szerkezet alatt (2014-ben 43, 2013-ban pedig 39 volt). Ez a megnövekedett folyami forgalom 94 manővert generált (szemben a 2013-as 74 és a 2014-es 75 manőverrel).

Az új szárazföldi útvonal megépítése 28%-kal csökkentette a város kőhídjának forgalmát.[1].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. « Le pont Jacques-Chaban-Delmas souffle sa troisième bougie » Archiválva 2016. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, sur echos-judiciaires.com, consulté le 22 avril 2016.

További információk[szerkesztés]