Piros mécsvirág

Piros mécsvirág
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Csoport:	Core eudicots;
Rend:	Szegfűvirágúak;
Család:	Szegfűfélék;
Nemzetség:	Silene;
Tudományos név
	Silene dioica; (L.) Clairv.
Szinonimák
	Melandrium rubrum; Lychnis dioica
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Piros mécsvirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Piros mécsvirág témájú médiaállományokat és Piros mécsvirág témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 16.) ezen a változaton alapul.

A piros mécsvirág (Silene dioica) a szegfűfélék családjába tartozó, erdőszéleken, hegyi réteken, vízpartokon termő, rózsaszín virágú növény.

Megjelenése

A piros mécsvirág 30-50 (ritkábban akár 100) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Szára sűrűn szőrözött, egyenesen felálló, középtájt ritkásan elágazó. Levelei szintén szőrösek, ép szélűek, átellenes állásúak, ovális-lándzsásak. A növény tövéhez közeli leveleknek hosszú nyele van, míg a felül elhelyezkedők a száron ülnek.

Május-júliusban virágzik. Kétlaki növény, a porzós és termős virágok külön növényeken nőnek szárvégi, néhány tagból álló álernyőben. A virágok 1,8-2,5 cm átmérőjűek, világos- vagy sötétebb rózsaszínűek. Öt sziromlevele középen mélyen bevágott, kétosztatú. Csészéje megnyúlt, középen megvastagodó, váza formájú; a porzós virágok esetén 10-, míg a termősöknél 20 ere van. Az egyes virágokban 10 porzót vagy 5 bibét lehet találni. A virágoknak nincs illatuk. Rovarok (főleg poszméhek, lepkék) porozzák be.

Termése 9–14 mm-es, gömbölyű, aranybarna, a végén tíz visszahajló foggal nyíló toktermés.

Hasonló faj a fehér virágú fehér mécsvirág.

Elterjedése és termőhelye

Egész Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos növény. Inkább Közép- és Észak-Európában gyakori, délen kevésbé elterjedt. Észak-Amerikában a dísznövényként ültetett mécsvirág többhelyütt kivadult. Magyarországon ritka, főleg Belső-Somogyban, a Mecsekben,^[1]^[2] a Villányi-hegységben, a Zalai-dombvidéken, a Kemenesháton fordul elő. A Mátrában megtalálhatóak állományai.^[3]^[4]

Magyarországon főleg üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök szélén, hegyi réteken található meg, de jellemző élőhelye a tengerpart, a patakparti égerliget vagy folyópart is. A félárnyékot és a nedves talajt preferálja.

Jelentősége

Dísznövényként kertbe ültetik. Gyökere szaponintartalmú, forrázva szappanpótló. A népi gyógyászatban kígyómarás és szemölcsök, tyúkszem ellen használták.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.