Pető-módszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adj halat az éhezőnek és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg halászni! Örök életére jóllakott lesz, és sem ő, sem családja nem szenved majd hiányt.

Pető-módszer Pető András (1893-1967) orvos-gyógypedagógus egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét "konduktívnak", amely latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. Az új módszer hatással volt az egész magyarországi gyógypedagógiai szemléletre, s szerte a világon jelentős változást hozott e területen.

Pető András professzor a gyermekek fejlesztése mellett, nagy súlyt fektetett a felnőtt diszfunkciósok rehabilitációjára is. A felnőttkori rehabilitációval a modern neuropszichológia is sokat foglalkozik. Idegélettani alapja az a felismerés, miszerint az agy plaszticitása a gyermek- és ifjúkor elmúlásával is megmarad. Még súlyos sérülés esetén is, lehetőség van új kapcsolatrendszer kiépítésére, és aktivitás révén bizonyos fokú önregenerálódásra.

A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése – függetlenül az életkortól – az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.

A csoportos komplex program magában foglalja az egyén és a csoportra szabott különféle mozgásos és kognitív feladatokat, azok gyakorlását, az újonnan (újra) tanultak alkalmazását különböző szituációkban. A napirend keretein belül speciális kiscsoportos fejlesztést is biztosítunk az arra rászorulóknak.

A módszer alkalmazói arra törekszenek, hogy a hozzájuk forduló mozgássérültek visszanyerjék elvesztett képességeiket, lehetőségük nyíljon a munkába való visszatérésre és aktív, tartalmas, minél önállóbb életre.

Ennek a programnak a keretében bejáró rendszerben történik a felnőtt, 18. életévüket betöltött, központi idegrendszeri sérülésből származóan mozgássérültek konduktív nevelése, fejlesztése. A foglalkozási csoportokat hasonló diszfunkciósok köréből alakítjuk ki. A heti 2-3 alkalommal, kétórás időtartamban valósulnak meg a komplex csoportos foglalkozások. Egy-egy csoport 12-14 fős létszámmal dolgozik. (Speciális kiscsoport létszáma 4-6 fő.)

A felvétel magyar állampolgárok esetében két hónap próbaidőre szól. Ez az idő szükség szerint meghosszabbítható. A felvétel férőhely függvényében tanév közben is lehetséges. Külföldiek esetében a felvétel 2-4 heti intenzív konduktív foglalkozásra történik. A Felnőtt Nevelési Egységben a konduktív nevelés egyebek között a következő tünetspecifikus csoportokban történik: hemiplégia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, paraplépia, CP, aphasia.

A foglalkozásokon való részvételt megelőzi az első tanácsadás.

A konduktív nevelés (vagyis a Pető-módszer) a konduktor személyéhez fűződik. Ő a segítő pedagógus, aki a gyermekek (és felnőtt) szellemi és fizikai fejlődéséért felelős. Pásztorné Tass Ildikó, a Nemzetközi Pető Intézet főigazgatója kifejtette: "minél korábban megkezdett és minél intenzívebb konduktív neveléssel el lehet érni, hogy például a konduktív nevelésben foglalkoztatott gyermekeink 60-70%-a három éves korára többségi óvodába mehet. És ez a cél."

A Pető-módszer nem "csodatevő" módszer. Pici korban a szülők, később (nagyjából óvodás kortól) a gyermekek mindennapos, megerőltető fizikai és szellemi munkájára épít. A mozgássérült gyermekek sérülésük következtében a fejlődési folyamatban elmaradnak. Egy-két bátortalan kísérletet tesznek meg, például a hasrafordulás megoldására, azután már nem is kísérleteznek. A szülők általában ilyenkor fordulnak a védőnőkhöz vagy gyermekorvosokhoz segítségért. Innen már viszonylag egyenes az út a Pető Intézetbe. A szülővel történő beszélgetés és a gyerek megfigyelése után a konduktor megállapítja a mozgáselmaradás mértékét és rögtön tanácsokat is ad a további fejlesztésre.

Nincs hozzá recept, hogy mennyi idő alatt milyen fejlődés érhető el. Minden gyerek más és más. Minden fejlődés is más. Ki lassabban, ki gyorsabban halad előre. Néha évek kellenek ahhoz, hogy először fekvő, majd ülő helyzetben megtanuljon valaki öltözni, de olyan gyermek is van, aki a zokniját, cipőjét soha nem tanulja meg felvenni. Szörnyű a kiszolgáltatottság, a konduktív nevelés azonban segíthet…

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]