Pertis Pali
Pertis Pali | |
![]() | |
Pertis Pali a kisfiával, Pertis Jenővel 1942-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Pertis Pál |
Született | 1906 Miskolc |
Elhunyt | 1947. augusztus 27. (41 évesen) Budapest |
Gyermekei | Pertis Jenő, Pertis Zsuzsa |
Pályafutás | |
Műfajok | magyar nóta |
Hangszer | hegedű |
Tevékenység | prímás, zenekarvezető |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Pertis Pali témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pertis Pali (Miskolc, 1906 – Budapest, 1947. augusztus 27.) kora egyik vezető cigányprímása. Pertis Jenő (1939–2007) zongoraművész, zeneszerző és Pertis Zsuzsa (1943–2007) csembalóművész édesapja, Kelemen Barnabás hegedűművész nagyapja, Pertis Jenő (1903–1971) prímás öccse.
Élete
Apja, Pertis János. Gyermekkorában került Budapestre, gimnáziumi tanulmányait megszakítva különböző zenekarokban segédprímáskodott, majd húszévesen megalakította saját együttesét. A Hadik kávéházban, majd a Vadászkürt Szállóban játszottak. Itt egy ideig Fátyol Mihály volt a segédprímása.[1] Zenekarával vendégszerepelt Londonban, Párizsban és Brüsszelben is. A belga fővárosban a királynő előtt is játszott együttesével, és Pertis egy Guarneri-hegedűt vett magának.[2] Sikerességét jellemzi, hogy saját házat és autót tudott vásárolni, sőt sofőrt is tartott hozzá.[3] Több filmben „alakította önmagát”. Családjában konfliktust okozott, hogy nem cigány feleséget választott magának.[2] Korai halálát agyvérzés okozta.
Házasságaés gyermekei
Felesége Gosztonyi Jolán, énektanár, akinek a szülei Gosztonyi Dezső (1877–1942), MÁV főtanácsos,[4][5] és Pornói Jolán voltak. Pertis Pál és Gosztonyi Jolán házasságából született:
- Pertis Zsuzsanna
- Pertis Jenő
Filmjei
- A férfi mind őrült (1937)
- Férfihűség (1942)
- Családunk szégyene (1943)
Emlékezete
Pertis Pali és a Vadászkürt Szálló szerepel Melitta búcsúdalában Ránki György Egy szerelem három éjszakája c. musicaljében (dalszöveg: Vas István):
Pannónia-szálló és Vadászkürt,
Ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?[6]
Jegyzetek
- ↑ Felletár Béla: Makói prímások és cigánydinasztiák
- ↑ a b Ha kiskoruktól együtt zenélnének[halott link] 2013. október 6.
- ↑ Pitrolffy Tamara: A virtuóz. Kelemen Barnabás zenei öröksége Archiválva 2014. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben = 168 Óra 2006. november 7.
- ↑ familysearch.org Gosztonyi Dezső keresztelői adatlapja
- ↑ Széchenyi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Dezső
- ↑ zeneszöveg.hu
Források
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-599-3
Külső hivatkozások
- 1927-es cikk Pertis Paliról
- Pertis Pali filmekben
- [1] Kelemen Barnabás nagyapjáról
- Pertis Pali az Internet Movie Database oldalon (angolul)