Peroxo-monokénsav
| Peroxo-monokénsav | |
|---|---|
| Más nevek | Caro-féle sav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7722-86-3] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H2SO5 |
| Moláris tömeg | 114,04 g/mol |
| Megjelenés | Fehér színű, kristályos |
| Olvadáspont |
45 °C-on bomlik |
| Forráspont |
bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | Korlátlanul oldható erős hőfejlődés közben |
| Szerkezet | |
| Koordinációs geometria |
tetraéderes |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincs besorlva |
| Főbb veszélyek | Erős oxidálószer |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A peroxo-monokénsav vagy Caro-féle sav egy szervetlen vegyület, kén egyik oxosava. Peroxidkötést tartalmaz. A képlete H2SO5. Színtelen, kristályos vegyület. Vízben oldható, de ha vízben oldják, elbomlik. Feloldódik alkoholban és éterben. Erős oxidálószer.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Már szobahőmérsékleten is könnyen bomlik. Erős sav, de csak az egyik hidrogénatomját képes protonként leadni. Vízben oldva már szobahőmérsékleten is bomlik, ekkor kénsav és hidrogén-peroxid keletkezik.
A sói vízben jól oldódnak, és nagyon bomlékonyak. Emiatt tisztán nem állíthatók elő.
Előállítása [szerkesztés]
Peroxo-monokénsav keletkezik kloro-kénsavból hidrogén-peroxid hatására:
Kénsavból is előállítható hidrogén-peroxiddal:
Felhasználása [szerkesztés]
Oxidálószerként alkalmazzák szintéziseknél. Tisztító- és fehérítőszerként is felhasználható. A sóit a műanyagiparban a polimerizáció iniciátoraként használják.
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.




