Pap örmény király
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
Pap vagy Páp (353 körül – 374) Örményország királya volt 370 és 374 között, II. Arsak király fia és utódja.
A király a külső, római és perzsa fenyegetettség, illetve a belső viszálykodások dacára egyesítette az örmény hercegségeket. Az egyház politikai és gazdasági befolyásának csökkentése mellett 90 ezer fős állandó hadsereget szervezett, s Örményország elindult az erős állammá váláshoz vezető úton. Pap emellett új városokat építtetett, sokat megerősíttetett, és erődöket hozott létre egész Örményországban. Intézkedései elősegítették a kereskedelem fejlődését.
Szahak Partev 372. évi halála után megakadályozta, hogy I. Szahak katholikosz részt vegyen a caesareai zsinaton, ezzel elősegítette a független örmény egyház létrejöttét. Pap halálát legjobb barátja által elkövetett politikai merénylet okozta, amelynek hátterében az örmény függetlenségi törekvéseket rossz szemmel néző Róma és a Bizánci Birodalom állt.
Habár uralma rövid volt, történelmi öröksége és emlékezete máig él az örmények között. Halála után a trónon unokaöccse, Varazdat követte.
Forrás [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 488. o. ISBN 963-9257-11-7

