Pachucai óratorony
| Pachucai óratorony | |
 | |
| Cím |  , Hidalgo állam, Pachuca de Soto, Jardín Independencia |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1910 (114 éves) |
| Megnyitás | 1910. szeptember 15. |
| Építési stílus | klasszicista |
| Felhasznált anyagok | tezoantlai kő, carrarai márvány, réz |
| Tervező | Tomás Cordero |
| Kivitelező | Francisco Hernández, Luis Carreón |
| Építési költség | 300 000 mexikói peso |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | emlékmű |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 2413 m |
| Magassága | 40 m |
| Alaprajz | négyzet |
| Elhelyezkedése | |
 Pachucai óratorony
Pozíció Hidalgo térképén
| |
 é. sz. 20° 07′ 39″, ny. h. 98° 43′ 55″20.127500°N 98.731944°WKoordináták: é. sz. 20° 07′ 39″, ny. h. 98° 43′ 55″20.127500°N 98.731944°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pachucai óratorony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az óratorony a mexikói Hidalgo állam fővárosának, Pachucának az egyik jelképe.
Története
[szerkesztés]1907 januárjában Ramón Corral belügyminisztertől utasítás érkezett Hidalgo állam kormányzatához, hogy a függetlenség kikiáltásának közelgő századik évfordulójára valami méltó emlékművet kell építeni Pachucában is. Az ötletet örömmel fogadták a városban, és mivel úgyis volt a főtéren egy korábban pénzhiány miatt az alapozásnál félbeszakadt építkezés, úgy döntöttek, erre az alapra építenek majd egy órával is rendelkező emlékművet. A tervezésre pályázatot írtak ki, ezt pedig Tomás Cordero nyerte meg. Az építkezést Luis Carreón és Francisco Hernández vezette, a kőfaragásban és a sasos díszek elkészítésében fontos szerepet játszott Alfonso Arteaga, a mintegy 25 egyéb művész és egyszerű kőműves között pedig megtalálható volt például Jacinto és Pedro Hernández Baldovino és Pedro Madrid is. A köveket nem vakolattal illesztették egymáshoz, hanem olyan alakúra faragták, hogy egymásba akadva ne csússzanak el, és forró ként használtak hozzájuk ragasztóanyagként. Az építkezés költsége 300 000 peso volt. Az óraszerkezet valószínűleg 1907-ben érkezett meg a városba, és kezdetben a Mennybemenetel-templomban tárolták, de állítólag az ottani pap fel akarta szerelni a templom homlokzatára, ezért inkább áttelepítették a Rule-házba, majd amikor elkészült az óratorony, Tomás Zepeda órásmester oda szerelte fel. A nagyszabású avatóünnepségre egy nappal a híres doloresi kiáltás századik évfordulója előtt, 1910. szeptember 15-én került sor.[1][2]
Az épület
[szerkesztés]A körülbelül 40 méter magas, négy szintes óratorony Pachuca történelmi belvárosában, a Jardín Independencia téren áll. Toronysisakja rézből készült, falai faragott kőtömbökből (a kő a közeli Mineral del Monte községben található Tezoantlából származott), a második szinten álló négy, három méter magas női alakot formázó szobor pedig carrarai márványból. Ezek a szobrok Mexikó történelmének egy-egy fontos időszakát ábrázolják, amelyekhez köthető évszámok a szobrokhoz tartozó akrotérionokon is olvashatók: 1810, amikor kikiáltották az ország függetlenségét, 1821, amikor meg is valósult a függetlenség, 1857, a querétarói alkotmány kiadása, valamint 1859, a reformmozgalom győzelme. Az óraszerkezet carillonja a londoni Big Ben másolata, még ugyanabban az osztrák műhelyben is készült, nyolc harangja ugyanazt a dallamot szólaltatja meg negyed óránként, viszont este 6-kor a mexikói himnuszt is eljátsszák.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A torony és környéke -
Oldalról -
Részletek -
Színes megvilágításban -
Az óraszerkezet
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Reloj Monumental (spanyol nyelven). Hidalgo kormányzati oldala. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 8.)
- ↑ Jehieli Joana Hernández Castro: El reloj creado para ser torre de conciertos (spanyol nyelven). El Universal, 2017. január 14. [2017. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 8.)