Pápai István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pápai István
Született1880. február 21.
Kisújszállás
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • hivatalnok
  • rendőr
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Pápai István (Kisújszállás, Szolnok vármegye, 1880. február 21.[1] – ?) magyar rendőrtiszt, városi főjegyző, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

1880-ban született Kisújszálláson, Pápai Lukács gazdálkodó és Balogh Róza református szülők gyermekeként.[1] Szülővárosában végezte középiskoláit, Móricz Zsigmond osztálytársa volt, együtt érettségiztek.[2] Ezután Debrecenben tanult tovább, ott szerzett jegyzői oklevelet. 1912-től hat évig Kisújszállás rendőralkapitánya volt, majd 1918-ban főjegyzővé választották; e tisztségét több mint két évtizeden át, egészen 1939-ig megtartotta, amikor parlamenti képviselővé választása miatt – a Magyar Élet Pártja Szolnok vármegyei listáján vállalt jelöltséget, majd nyert el mandátumot – nyugdíjaztatta magát.

Közben, az első világháború idején, 1914 júliusától 1917 december végéig katonai szolgálatot teljesített, mint a 29. honvédgyalogezred népfelkelő főhadnagya. Az első időkben szerb hadszíntereken vett részt több ütközetben, majd 1915 nyarán ezredével a Doberdóra, 1916 januárjában pedig Galíciába vezényelték, ahol mint századparancsnok, állandóan az első vonalban teljesített szolgálatot.

Kisújszállás vezető tisztviselőinek egyikeként nagy érdemeket szerzett a város közigazgatási, közbiztonsági és egészségügyi fejlesztése terén, de a vármegyei közéletben kifejtett működése révén is. Nevéhez fűződik többek között a helyi közbirtokosság megszervezése és a tagságnak legeltetési társulatba való tömörítése.

Nemcsak politikai és gazdasági jellegű, de egyházi és kulturális szervezetekben is vállalt vezető funkciókat. Elnöke volt a városi közbirtokosságnak, társelnöke egy helyi gazdasági egyesületnek, tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, virilis jogon Kisújszállás képviselő-testületének, valamint a helyi református közösségnek is presbitere volt. Értékes publicisztikai munkásságot is kifejtett a Kisújszállás és Vidéke című lap, valamint a Kunsági Lapok hasábjain.

1903. július 4-én Kisújszálláson feleségül vette Puskás Erzsébetet.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]