Ugrás a tartalomhoz

Oszlánykisfalud

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 20:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: források --> jegyzetek AWB)

Oszlánykisfalud (1890-ig Vieszka, 1899-ig Kis-Bisztricsény, szlovákul Vieska) Besztercsény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Besztercsény központjától 1 kilométerre, északra fekszik.

Története

1324-ben említik először. Története folyamán különféle nemesi családok birtokolták. Előbb a Simon, majd a Dóczy, Lessenyei-Nagy, Matkovich és Detrich családoké volt. 1601-ben csak nyolc ház és két major állt a faluban. 1715-ben öt adózó portája volt. 1828-ban 19 házában 132 lakos élt.

Vályi András szerint: „VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros."[1]

Fényes Elek szerint: „Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz."[2]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Kisbisztricsény, a Nyitravölgyben fekvő tót kisközség, 109 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a Lessenyei Nagy család volt az ura, azután a Matkovich család birtokába került és később a benedekfalvi Detrich családé lett. Határában bronzkori urnatemető van, melyből már sok régiség került a Nemzeti Múzeumba. Templom e községben nincs. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitraszeg."[3]

1910-ben 86, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

1924-óta Besztercsény része.

Nevezetességei

  • Fa haranglába, benne sárgaréz haranggal.

Lásd még

Külső hivatkozások

Források