Ugrás a tartalomhoz

Oláh János (református lelkész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2020. július 23., 18:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Élete)

Oláh János (Papkeszi (Veszprém megye), 1793. október 26.Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) református lelkész, író.

Élete

Oláh Mihály papkeszi református lelkész és Szalai Katalin fia. Tanulmányait előbb Köveskálon, majd 1817-ben Pápán végezte. 1821-ig Szentgálon volt akadémiai rektor, azután néhány havi hajmáskéri segédlelkészi tevékenység után, 1822-ben rendes lelkészül választatott Szentantalfára. 1828-tól Rátóton, 1830-tól Litéren működött, majd 1842-ben Nagypécselyre hívták lelkésznek. 1845-ben egyházmegyei tanácsnokká, 1847-ben az egyházmegye aljegyzőjévé, az 1850-es években jegyzője választották, később az egyházmegye eperese lett.

Már fiatal korában munkatársa volt a Tudományos Gyűjteménynek; kiválólag a természettudományokat kedvelte (de ebbeli cikkei kéziratban maradtak). 1834-ben ebben a folyóiratban jelent meg Balatonmellyéki tudósítások barátságos levelekben című műve, mely az első ismert leírást tartalmazza Pécselyről. Papi hivatása mellett gyümölcsészettel is foglalkozott, ezirányú munkássága főleg a Balaton-felvidékre terjed ki.

Munkái

  • Egyházi köznapi imák. Veszprém, 1853. (Vámosi Pap István, Köznapi Imák 2. kiadása).
  • Gyümölcsfa kertészet, vagy a gyümölcsfák tenyésztése-, nemesítése-, növelésének megóvásuk s orvoslásuknak, úgy a szőlőtövek mívelésének alapos előadása két hasznos függelékkel, a nép felfogásához alkalmazva, Christ, Vemy, Geiger és Petrich nyomán saját tapasztalataival bővítve. A szövegbe nyomott számos fametszvénynyel. Komárom, 1854. (Ism. P. Napló 1855. I. 30. sz,).

Források