Nyirád Racing Center
| Nyirád Racing Center | |
 | |
| Nyirad Racing Center pálya | |
| Adatok | |
| Hely |  Magyarország, Nyirád |
| Versenyek | Euro RX of Hungary 2022 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyirád Racing Center
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 46° 58′ 12″, k. h. 17° 25′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 12″, k. h. 17° 25′ 18″ | |
| A versenypálya weboldala | |
A Nyirád Racing Center Nyirádon, a Balatontól mindössze 25 km-re elhelyezkedő autóverseny-pálya. Közép-Európa egyik legtradicionálisabb pályája az országos bajnoki futamoktól kezdve az amatőr viadalokon át egészen akkora eseményeknek ad otthont, mint FIA ralikrossz-Eb és autokrossz-Eb.
Története[szerkesztés]
A nyirádi versenypálya már az első magyar rallikrossz bajnoki sorozatban is fontos megálló volt, hiszen az ország első pályái közé tartozik. Ezen a pályán került Magyarországon először megrendezésre Európa-bajnoki futam 2006-ban.
Nyirád versenypályája a köznyelvben olykor “Vörös Katlanként” szerepel, mely elnevezést a pálya zömét borító vörösbauxitról kapta. A Nyirád Racing Centert technikás kanyarjai mellett ezen sajátossága is különlegessé teszi.
A pálya jellemzői[szerkesztés]
Rallikrossz[szerkesztés]
A rallikrossz-versenypálya szélessége jellemzően 12–16 méter közötti, a rajtnál 15 méter. Egy kör 1220 méter, joker körrel a pályahossz 1290 méterre nő. A verseny a pályán az óramutató járásával ellentétes irányban halad. A pilóták az egyes körök alatt 48%-ban murván, 52%-ban aszfalton küzdenek egymással.
Autokrossz[szerkesztés]
Az autokrosszpálya nyomvonala némileg eltér a rallikrosszpályáétól. A pályahossz ez esetben 1040 méter. A pálya néhol 23 méter széles, valahol azonban csak 12, a rajtnál 15 méter.
Versenyek[szerkesztés]
Rallikrossz futamok[szerkesztés]
A nyirádi rallycross-pályán először 2006-ban rendeztek FIA Rallycross Európa-bajnoki futamot, amit aztán 1 év kihagyással további 6 kontinens bajnoki verseny követett. 2006 és 2010 között minden évben otthont adott a „Vörös Katlan” az Európa-bajnoki vetélkedésnek, melyen szép magyar sikerek is születtek.
A rallycross sok más autósport kategóriához hasonlóan Angliából indult világhódító útjára. A cél egy a nézők számára mindenhonnan látható verseny létrehozása volt, ami televíziós közvetítésre is alkalmas. Az első próbálkozások 1967-ben történtek, az FIA pedig majd egy évtizedet követően, 1976-ban fogadta be versenysorozatai közé amolyan kupa jelleggel. A nemzeti bajnokságok ekkor kezdődtek Európában, az első Európa-bajnoki sorozat pedig nem sokkal később, 1979-ben lett kiírva. Magyarországon 1984-ben rendezték az első meghívásos versenyt, 1986-ban pedig az első bajnokságot. Az első Európa-bajnoki futamra azonban innentől számítva két évtizedet kellett várnia a sportág hazai rajongóinak.
Az FIA Rallycross Európa bajnokság tehát 2006-ban debütált Magyarországon a nyirádi pályán három kategóriában.
A királykategóriának számító Divízió 1-ben a svéd Sverre Isachsen diadalmaskodott egy Ford Focus-szal, a magyar közönség azonban két másik magyarra fókuszált: az első magyar bajnokra és egyben Eb-pontszerzőre, azaz Maruzsi Lászlóra valamint Harsányi Zoltánra. Előbbi a 14. helyen végzett, utóbbi pedig a 15. pozícióban. A Divízió 1/A-ban lengyel siker született Krzysztof Groblewski révén, de volt magyar pontszerző is Fekete Istvánnak köszönhetően. A Divízió 2-ben ekkor alapozta meg népszerűségét a magyar publikum körében Roman Castoral, miután a cseh nyerte a kategóriát. Az igazi szenzációt ifjabb Bánkuti Gábor szolgáltatta a negyedik helyével, míg Csernyik István ugyan csak a 12. pozíciót csípte el Nyirádon, a bajnokság pontversenyében azonban az előkelő 8. helyen végzett.
2007-ben egy másik svédet koronáztak meg a Divízió 1-ben; Michael Jernberg utasította maga mögé a vetélytársakat, míg Harsányi Zoltán a 13. helyen zárta a futamot. A Divízió 1/A-ban a francia Olivier Bossard győzött természetesen francia autóval, egy Citroennel. Gorácz Béla is megszerezte első Európa-bajnoki pontját, ami 16. pozíciót ért. A Divízió 2-ben Castoralt ezúttal sem lehetett letaszítani a dobogó tetejéről, Bánkuti Gábor azonban pont nélkül maradt.
2008-ban a Divízió 1-ben tovább folytatódott a svéd dominancia, Kenneth Hansen végzett elsőként, Harsányi kilencedik lett, Kotán pedig 14. helyen zárta a versenyt. A Divízió 1/A-ban a finn Jussi Pinomäki szerzett rajongókat, és persze az elsőségért járó 20 pontot, Bánkuti Gábornak sikerült pontokat gyűjteni, azonban addigi legjobbjától jócskán elmaradva csak 13. lett, míg Gorácz Béla a 15. pozícióban fejezte be a versenyt. A Divízió 2-ben folytatódott Castoral sikerszériája, a cseh zsinórban harmadszor nyert Nyirádon, a magyarok közül pedig Répási Róbert 11., míg Kékesi Attila 12. lett.
2009-ben sem szakadt meg a svédek győzelmi sorozata a Divízió 1-ben, 2009 után ismét Michael Jernberg állhatott a dobogó tetejére, Kiss László pedig a 14. helynek örülhetett. A Divízió 1/A-ban a két évvel korábbi győztes ismételt, ebben a kategóriában Olivier Bossard jegyezte újabb győzelmét Nyirádon, a Divízió 2-ben pedig a belga Jos Sterkens előzött meg mindenkit, véget vetve Castoral remek sorozatának, aki nem fért be az első háromba sem.
2010-ben is maradt a svéd hegemónia a Divízió 1-ben, mert az első nyirádi győztes, Sverre Isachsen ismételt, míg Harsányi Zoltán ezúttal 14. helyen végzett. A Divízió 1/A-ban a cseh Jaroslav Kalny iratkozott fel új emberként a nyirádi győztesek listájára, Bánkutinak pedig be kellett érnie a 15. pozícióval. A Divízió 2-ben Castoral ezúttal is lemaradt a dobogóról, a norvég Lars Oivind Enerberg nyerte a kategóriát.
2011-ben Nyirádon nem rendeztek Európa-bajnoki futamot, 2012-ben azonban diadalmas volt a visszatérés, mert az „Év versenye” címet kapta a „Vörös Katlanban” rendezett futam. Erre a szezonra megváltozott a kategóriák elnevezése, a királykategóriát immáron SuperCars-nak hívták, ahol a feltörekvő új sztár, Timur Timerzyanov nem talált legyőzőre a Citroen DS3-mal. Négy magyar is indult a leggyorsabb autók küzdelmében, ahol Vass Zoltán a szenzációs 9. helyet csípte el, Harsányi Zoltán a 13., Vnoucsek László a 15., Mózer Attila pedig a 16. pozícióban végzett. A Super 1600-as kategóriában a norvég Andreas Bakkerud diadalmaskodott a Renault Twingóval, Lajos Gyula pedig a 12. lett a Volswagen Polo-val. A legkisebb kategóriában, a Touring Cars-ban az ír Derek Tohill győzedelmeskedett a Ford Fiestával, Anton Marklund és Roman Castoral állhattak még dobogóra.
2013-ban visszatértek a svédek a királykategória élére, és újra egy Citroen DS3-at vezető pilóta aratott sikert a SuperCars kategóriában. Ezúttal Timmy Hansen örülhetett az elsőségnek. A legjobb magyarnak a 10. helyezett Harsányi Zoltán bizonyult, Mózer Attila 11. lett, Vass Zoltán pedig a 14. pozícióban zárt. A Super-1600-ban a lett Preinis Nitiss győzött, a négy magyar indulóból Lajos Gyula végzett a legelőkelőbb pozícióban, aki 10. lett. Bánkuti Gábornak a 11., Gorácz Bélának a 14., Újházi Bélának pedig 16. hely jutott. A Touring Cars kategóriában Derek Tohill ismételt a Fiesta volánjánál, Fodor György pedig a remek 8. pozíciót szerezte meg a Peugeot 206-tal.
Ezt követően 8 év szünet következett, ám 2022-ben ismét ellátogatott a megújult Európa-bajnoki sorozat Nyirádra, és a „Vörös Katlan” 2023-ban is része lesz az FIA Rallycross Európa-bajnokságnak.
Rallycross Eb-futam 2022[szerkesztés]
2013 után tért vissza a „Vörös Katlanba” a rallycross Eb mezőnye a bajnokság nyitófordulója keretében. A két kategória közül az Euro RX1-ben húsz, az Euro RX3-ban pedig 11 pilóta küzdött egymással. Az összesen 31 induló több mint egynegyede magyar volt.
Az Euro RX1-ben a legnagyobb sztárnak számító Anton Marklund számításait senki nem volt képes keresztülhúzni. Kvalifikációs futamok, elődöntő vagy éppen döntő – mind egyre ment, a kétszeres Európa-bajnok az összes futamát megnyerte. A fináléban Enzo Ide is pusztán egyetlen körön át reménykedhetett, a Joker-kör teljesítését követően azonban újfent csak a második helyre sorolt be, mögötte Ulrik Linnemann végzett harmadikként.
A királykategóriába nevező öt magyar pilóta közül hárman jutottak el az elődöntőig, a döntőben azonban egyiküknek sem szurkolhatott a lelkes nézősereg. Összesítésben Kárai Tamás szerezte meg a legelőkelőbb pozíciót, összesítésben a nyolcadik helyen végzett az Audi S1-gyel. Egy futamtól eltekintve az összesben, így az elődöntőben is a legkedvezőtlenebb rajtpozícióból startolt, ahol korai Joker-körrel próbálkozott, de ez sem hozott sikert. A végén még egy kavics is eltalálta a fékcsövet, így reménytelenül üldözte a második helyért Fucikot.
Kárai mögött Mózer Márk volt a másik legeredményesebb magyar az összetettben megszerzett 12. helyezésével. Káraival azonos elődöntőbe került, és a reményteli második pozícióban haladt, azonban a negyedik körben elkövetett egy vezetői hibát, ami szó szerint kerékbe törte a szép zárás lehetőségét a Peugeot 208 versenygéppel.
Kiss László sem tudta befejezni az elődöntőt, az már kevés vigaszt jelentett számára, hogy nem önhibájából. Príma rajtot követően kétszer is ütközött, majd amikor meg akarta előzni a defekttel küzdő Patrick O’Donovant, az ír nemes egyszerűséggel nekiment, és kiütötte a Peugeot 208 jobb hátsó kerekét.
Mózer Attila vesztét Gagacki okozta a harmadik előfutamban, miután a lengyel megtámasztotta autója hátulját a magyar pilóta Ford Fiestáján. Mózernek így nem maradt esélye az elődöntőre.
Koncseg Zoltán egy banális hiba miatt maradt le az előfutamokat követő újításról, az ún. progression race-ről. Miután késve ért a rajtelőkészítőbe, piros lámpát kapott a versenyre. Előtte a harmadik előfutamban túl szűkre vett egy kanyart, ráadásul leesett az Audi A1 turbócsöve is.
Az Euro RX3-ban, azaz a kétkerékhajtású autók mezőnyében az elmúlt szezon második helyezettje, Kobe Pauwels a döntő elején még koccant is az Audival, ám az utolsó körben óriásit autózva előzte meg a Skodával a Joker-köréről már csak másodiknak visszatérő cseh Jan Cernyt, míg a harmadik a portugál Joao Ribeiro lett az Audi A1-gyel.
A kategória három magyar pilótája közül a legnagyobb Európa-bajnoki rutinnal bíró Szíjj Zsolt jutott a legelőrébb; összesítésben a hatodik helyen végzett. Az első elődöntőben Szíjj megtartva rajtpozícióját az előkelő harmadik helyet csípte el, de váltig állította, ha szombaton nem zárják ki, vasárnap ott lett volna a döntőben. Ugyanebben az elődöntőben szerepelt a némi szerencsével előfutamot nyerő Répási Róbert is, de a vetélytársakénál fejletlenebb technikával nem volt sansza a fináléra. Ferjáncz András beállítási gondokkal küzdött, és éppen kezdett összeállni az autó, amikor a progression futamban hibázott, és kiesett a futóműve.
Autokrossz futamok[szerkesztés]
Az autocross országos bajnokság először 2005-ben látogatott el a nyirádi pályára, egy évvel később pedig már Európa-bajnoki futamnak adott otthont a „Vörös Katlan.” Nyirád 2006 és 2018 között zsinórban 13 alkalommal szerepelt az Eb-naptárban, az országos bajnokságnak pedig kisebb-nagyobb kihagyásokkal az első futam óta emblematikus helyszíne. 2019 és 2021 között nem rendeztek országos bajnoki futamot a pályán, 2022-ben azonban visszatért Nyirádra az autocross. Ebben az esztendőben két fordulóban is versenyeztek a pilóták, egyik alkalommal hazai bajnoki és egyben zónaverseny is volt a futam.
Az első bajnoki futamot 2002-ben rendezték volna Nyirádon, az évad utolsónak szánt versenyét azonban törölték, csakúgy mint 2004-ben, így végül 2005-ben debütált az autocross a „Vörös Katlanban.” Az 1600 ccm alatti kategóriában, a Divízió 3/A-ban Ábrahám Károly győzött, a 4000 ccm alatti kategóriában, a Divízió 3-ban pedig Pap László végzett az élen. A Divízió 1-ben Madarász Zoltán, a Divízió 3N-ben Wéber Tamás, a junior mezőnyben pedig Siroki Máté diadalmaskodott. A következő években a magyar bajnokság keretei között külföldi pilóták is megmérették magukat, és 2022-re eljutott a szakág oda, hogy cseh illetve szlovák versenyzők lettek a magyar bajnokok.
Az Európa-bajnoki futamokon szép magyar sikerek is születtek az évek során. Ezek közül kiemelkedik Kárai Tamás 2007-es győzelme a Divízió 1-ben, 1 évvel később pedig második helyezése ugyanebben a kategóriában, de emlékezetes volt Szabó Krisztián elsősége is a Buggy 1600-as kategóriában 2013-ban. Ugyanebben az esztendőben Kárai a Touring AX kategóriában, azaz a karosszériás autók versenyében állhatott a dobogó legfelső fokára. Szintén dobogós helyezésnek örülhetett Klenáncz Szabolcs, aki 2012-ben végzett harmadikként a Junior Buggy mezőnyben, ugyanekkor Lajos Gyula pedig második lett a Touring Autocross kategóriában. Kárai 2014-ben is nyerte a karosszériás autók versenyét, Ábrahám Károly pedig a királykategóriában, azaz a Super Buggy-ban a szenzációs negyedik helyet csípte el. Ebben a kategóriában, melyet korábban Divízió 3-nak neveztek, Bernd Stubbe számított a nyirádi pálya abszolút menőjének, a német ugyanis összesen hét alkalommal nyerte a legerősebb gépek csatáját. Végezetül álljon itt az első és az utolsó nyirádi autocross Európa-bajnoki futam győzteseinek névsora:
2006 Divízió 1: Helmut Wild Den (holland),
Divízió 3: 1. Petr Bartos (cseh)
Divízió 3/A: 1. Petr Turek (cseh)
2018 Junior Buggy: 1. Javier Bracho (spanyol)
Touring Autocross: 1. Vaclav Fejfar (cseh)
Buggy 1600: 1. René Mandel (német)
Super Buggy: 1. Bernd Stubbe (német)