Nagy Sándor (ügyvéd, 1860–1925)
| Nagy Sándor | |
| Született | 1860. július 14.[1] Marienbrunn |
| Elhunyt | 1925. augusztus 24. (65 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/3-1-55/56)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Galánthai Nagy Sándor (Marienbrunn (Bécs mellett), 1860. július 14. – Budapest, 1925. augusztus 24.) asztalnok, Ferenc József-rend lovagja, jogi szakíró, közgazdasági szakíró, lapszerkesztő, ügyvéd.
Élete
Nagy N. császári és királyi ezredes és hegyesi Hegyessy Mária fia. Középiskolai tanulmányait Kalocsán a jezsuitáknál 1879-ben végezte. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és 1885-ben doktorrá avatták. Előbb ügyvédi irodákban gyakornokoskodott; 1887-ben a kisbirtokosok országos földhitelintézetének ügyészi osztályába lépett be, ahol a bankismereteket sajátította el. 1898. áprilisban a pénzügyi irodalom és különösen a magyar pénzügyek előmozdítása körül szerzet érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1900-ban Németországban tanulmányutat tett.
Írt cikkeket a szaklapokba a Németországi fogyasztási szövetkezetek szervezetéről.
Mihók Sándor sógora 1889-ben elhunyt, s átvette az általa alapított Magyar Compass. Pénzügyi évkönyv szerkesztését; az 1891-92. XIX. évfolyamát szerkesztette Armbruster Jakabbal és az utána következő évfolyamokat egyedül szerkesztette; a Közgazdaság c. pénzügyi és kereskedelmi hetilapot 1900-ban alapította és szerkesztette.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- PIM[halott link]
További információk
- Nemesi Évkönyv. Szerk. királydaróczi Daróczy Zoltán. Bp., 1923-1935. May Nyomda Rt.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.