Nagy Miklós (újságíró)
Nagy Miklós | |
Született | 1840. május 30. Torda |
Elhunyt | 1907. július 10. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Nagy Ferenc |
Foglalkozása | újságíró, lapszerkesztő |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagy Miklós (Torda, 1840. május 30. – Budapest, 1907. július 10.) újságíró, lapszerkesztő, a Vasárnapi Ujság szerkesztője.
Nagy Ferenc kertész, főiskolai tanár fia.
Pályája
Nagy Ferenc kolozsvári főiskolai tanár és Simon Julianna fia. Középiskoláit Kolozsvárt végezte, jogot a pesti egyetemen tanult. Már tanulóéveiben sokat dolgozott napi- és hetilapokban. 1863-ban a Vasárnapi Ujság belső munkatársa lett, ekkor főként irodalmi, politikai szereplők életrajzait ismertető és honismereti cikkeket írt. Pákh Albert szerkesztő halála után, 1867-ben átvette a népszerű hetilap szerkesztését és azt 1905-ig folytatta.
Szerkesztői működését a komoly irodalom tisztelete és rendkívüli ügybuzgalom jellemezte. Közel négy évtizedre terjedő szerkesztése alatt a Vasárnapi Ujság tartalmában is, képanyagában is magas színvonalra emelkedett, a legkitűnőbb írók dolgoztak a folyóiratba, értékes illusztrációk díszítették számait. Mivel a lap eredetileg néplapként indult és időközben a művelt családok újságja lett, Nagy Miklós a nép számára megalapította a Képes Néplapot (1873) és társlapját, a Világkrónikát.
Jókaival közösen szerkesztette a Rudolf trónörökös által 1885-ben megindított Osztrák-magyar monarchia írásban és képben című sorozatnak különösen a Magyarországot tárgyaló részeit.
Megjegyzés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2018. szeptember 13.)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. n/n17430. o.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: Bevezetés / Hírlapok, folyóiratok / Szerkesztők c. alfejezet. (Arcanum Kiadó)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.