Nákó család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nákó család
A Wikimédia Commons tartalmaz Nákó család témájú médiaállományokat.

A nagyszentmiklósi gróf Nákó család (más változatban Nakosz család vagy Nákosz család) egy, a 18. században Magyarországra költözött főnemesi család.[1]

Története[szerkesztés]

A korabeli leírások szerint 1780 körül Nákó Sándor Makedónia területéről költözött előbb Bécsbe, majd Magyarországra.

Nákó Kristóf és Cyrill 1781-ben Nagyteremia, majd 1782-ben Nagyszentmiklós területén vásároltak birtokokat. Ugyanők 1784. február 27-én nemesi címerlevelet kaptak. Birtokukon került napvilágra 1799-ben a Nagyszentmiklósi kincs, ami miatt jutalmat kellett volna kapjanak; ehelyett végül az örökös Nákó Sándor(wd)[1] 1813. február 26-án, Bécsben kelt oklevéllel grófi rangra emelkedett. Ugyanekkor a Temesi Bánságban lévő nagyszentmiklósi uradalomra királyi adománylevelet kaptak. Kristóf 1800-ban megvásárolta Pesten a Hét vezér kávéházat, amely görög kávézóként működött, amíg Nákó Kálmán 1881-ben eladta.[2] Kálmán építtette 1864-ben Nagyszentmiklóson a ma műemlék Nákó-kastélyt.

A család köznemesi ágának utolsó férfisarja, Nákó János(wd) 1848-ig bírt földesúri jogokkal. Az ő leánya volt Nákó Mileva, aki jótékonykodásairól volt nevezetes, több településen is alapított leánynevelő intézetet.

A 19. században a család is birtokosa volt a gencsapáti Széchenyi-kastélynak.

Nevezetes családtagok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Caruha Vangelió (1998). „Magyarországi görögök”. Körtánc füzetek, Budapest, Kiadó: Körtánc Egyesület. ISSN 1418-463X. (Hozzáférés: 2023. február 11.)  
  2. Caruha Vangelió (1998). „Magyarországi görögök”. Körtánc füzetek, Budapest, Kiadó: Körtánc Egyesület. ISSN 1418-463X. (Hozzáférés: 2023. február 11.)  

Források[szerkesztés]