Mágnás Miska (operett)
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Mágnás Miska | |
operett | |
Eredeti nyelv | magyar |
Zene | Szirmai Albert |
Librettó | Bakonyi Károly Gábor Andor |
Főbb bemutatók | 1916. február 12., Budapest, Király Színház |
A Mágnás Miska Szirmai Albert egyik legismertebb, legnagyobb sikerű 3 felvonásos nagyoperettje. A szöveget Bakonyi Károly, a verseket Gábor Andor írta. A mű eredetileg Fedák Sári és Rátkai Márton számára íródott. Az operett ősbemutatója a Király Színházban volt 1916. február 12-én. A főszerepben a népszerű bonviván, Király Ernő, a primadonna szerepében Fedák Sári, az idősebb Korláth grófot idősebb Latabár Árpád (a színpadon még az idősebb jelző nélkül), Pixit és Mixit Horváth Sándor és Skultéty Lajos alakította.
Ősbemutatója
A darab a Király Színházban került bemutatásra 1916. február 12-én, a következő szereposztásban:
Korláth gróf — Latabár Árpád, Lotti a felesége — Gerő Ida, Rolla leányuk — Lábass Juci, Gida gróf — Szabolcs Ernő, Pikszi gróf — Horváth Sándor, Mikszi gróf — Skultéti Lajos, Marica — Strobl Margit, Jella — Papp Manci, Baracs — Király Ernő, Szele — Inke Rezső, Leopold — Alföldi Rezső, Marcsa — Fedák Sári, Miska, lovászgyerek — Rátkay Márton
Az operettet Stoll Károly főrendező rendezte, a karmester Vincze Zsigmond volt.[1]
Szereplők
- Korlath gróf
- Korlath Lotti grófnő
- Rolla grófnő, [Korlath gróf] leánya
- Gida, [Korlath gróf] fia
- Técsey Pikszi gróf
- Récsey Mikszi gróf
- Marica grófnő
- Júlia grófnő
- Baracs Iván
- Szele, Korlath gr. titkára
- Marcsa, mosogatólány
- Miska lovászgyerek
- Leopold, Baracs inasa
- Kati néni, szakácsnő
- George, inas
- Borcsa, szolgálólány
- Julcsa, szolgálólány
Cselekmény
Dalok
- Nyitány
- Nyergelj már... (Rolla, kórus)
- Fáj, fáj a szívem... (Marcsa)
- Hoppsza, Sári... (Marcsa, Miska)
- Bátorság, és nonsalansz... (Baracs, kórus)
- Úgy szeretnék boldog lenni...(Rolla, Baracs)
- Új vendég jön... (Baracs, Leopold, Miska, Korláth, Titkár, Marcsa, kórus)
- Mink most már nem várunk... (Rolla, Miska, kórus)
- Adj egy csókot... (Marcsa, Pixi, Mixi)
- A nő szívét ki ismeri...(Rolla, Baracs)
- Vedd fel a finom, a drága ruhádat... (Rolla, Marcsa)
- Cintányéros cudar világ...(Marcsa, Miska)
- Kútágasra szállott a sas... (Marcsa, Miska, Korláth, Baracs, Pixi, Mixi, Leopold, Lotti, Rolla, Titkár, kórus)
- Csiribiri, Csiribiri kék dolmány... (Marcsa, Miska)
Feldolgozások
A nagy színpadi siker következtében már a bemutatás évében (1916) elkészült az első filmfeldolgozás. A némafilmet Korda Sándor rendezte, Marcsát Berky Lili, Miskát Mészáros Alajos alakította.
A történetet másodszor 1942-ben vitték színre Pista tekintetes úr címmel. A filmből az összes dalt kivették és csak a prózai történetre helyezték a hangsúlyt. A filmet Daróczy József rendezte, Miska szerepében Halmay Tibor, Marcsáéban pedig Turay Ida volt látható.
A legismertebb filmadaptációt 1949-ben mutatták be. A korszak ideológiájának megfelelően azonban meg kellett változtatni bizonyos dolgokat. Az intéző Baracs Iván Baracs Istvánná alakult és "a nép gyermeke" szerepet:egy egyszerű családból származó vasúti mérnököt kapta. A feudális világ kigúnyolása miatt a Korláth név Korláthyra (=korlátolt) változott, továbbá a család a kleptomániás nagymamával lett népesebb. Új szereplőként került a filmbe a valódi Eleméry gróf is. A zeneszámok sorrendje is felcserélődött és bizonyos szövegbeli módosításokra is sorkertül. Például a Csiribiri számot eredetileg Miska és Marcsa éneklik a harmadik felvonásban, a filmben viszont a Pixi - Mixi - Marcsa hármas énekli, a Békeffi István által átdolgozott szöveget. A címszerepben Gábor Miklós, Marcsáéban pedig Mészáros Ági volt látható. A filmet Keleti Márton rendezte.
Jegyzetek
- ↑ (1916. február 9.) „Mágnás Miska”. Pesti Hírlap 38 (40), 7. o. (Hozzáférés: 2019. november 23.)