Munkácsi Ernő
| Munkácsi Ernő | |
| Született | 1896. augusztus 7.[1] Páncélcseh |
| Elhunyt | 1950. szeptember 1. (54 évesen)[1] Balatonfüred |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | két gyermek |
| Szülei | Munkácsi Bernát |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (4A-10-4) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Munkácsi Ernő (Páncélcseh, 1896. augusztus 7. – Balatonfüred, 1950. szeptember 1.)[2] ügyvéd, jogi író, múzeumigazgató, hitközségi elöljáró. Munkácsi Bernát nyelvész, néprajztudós fia, Munk Adolf hittudós, író unokája. Nagybátyjai Jacobi Béla ügyvéd, kormányfőtanácsos és Jacobi József belgyógyász-főorvos.
Élete
Munkácsi Bernát (1860–1937) és Jacobi Paula (1871–1925) fia. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, ahol előbb doktorátust, később ügyvédi diplomát szerzett. Ezt követően a Pesti Izraelita Hitközség titkáraként, majd 1923-tól kezdve annak ügyészeként működött. E minőségben, de mint jogtudományi író is sokat foglalkozott a zsidó felekezet jogait illető kérdésekkel. Számos tanulmánya jelent meg főleg a Jogtudományi Közlönyben és a Pester Lloydban, s munkatársa volt a Magyar zsidó lexikonnak. A Pesti Izraelita Hitközség, majd a Zsidó Tanács főtitkára, 1934 és 1942 között a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója volt. 1945-ben a hitközség igazoló bizottsága arra való tekintettel, hogy a német megszállás idején elhagyta hivatalát, – melyet így hónapokig nem látott el –, megállapította, hogy vezetői állására alkalmatlan. A Népbíróság mint fellebbviteli fórum azonban ugyanebben az évben rehabilitálta, s figyelembe vette, hogy 1944 nyarán egy illegális röpiratban először tárta fel a deportálások borzalmait.
Magánélete
Felesége Mairovitz Erzsébet neves zongoratanár volt (1903–1994), akit 1925. június 30-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[3]
Lányai: Munkácsi Éva nyelvtanár (1928–2012) és Munkácsi Mária, Maja könyvkiadói szerkesztő, szakfordító (1930–2013).
Művei
- Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából (1926)
- Az izraelita hitközségek alkalmazottainak szolgálati jogviszonya (1927)
- Közjogi törekvéseink az utolsó évtizedekben címmel (tanulmány, Zsidó Évkönyv, 1927)
- Küzdelmes évek (Budapest, 1943)
- Könyvek és kövek. Történeti és művészeti írások (Budapest, 1944)
- Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához (Budapest, 1947)
Jegyzetek
- ↑ a b http://archives.milev.hu/index.php/munkacsi-erno;isaar
- ↑ Halotti bejegyzése a balatonfüredi állami halotti akv. 44/1950. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 919/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
- Apákról az utódokra szállott elhivatottság (milev.hu)
