Mozart: Zongoraverseny No. 11

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Wolfgang Amadeus Mozart No. 11. F–dúr zongoraversenye, a Köchel-jegyzék-ben 413 szám alatt ( 387a ) szerepel.

Mozart emlékmű Bécsben

Keletkezése-története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai Bécsben írt zongoraversenyek egyik darabja, melyet Wolfgang Amadeus Mozart 1782-ben másodiknak írt Bécsben. Az utolsó kiadású Köchel-jegyzék szerint a No 12. zongoraverseny (K. 414) keletkezett előbb.

Szerkezete, jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangszerelés vonósokra, 2 oboára, 2 kürtre, 2 basszuskürtre, zongorára készült. Mozart saját házi használatra vonósnégyes kíséretre is átírta.

Tételei:

  1. Allegro 3/4-ben
  2. Larghetto 4/4-ben (B-dúrban)
  3. Tempo di menuetto 3/4-ben

Mozart csak két másik zongoraversenyében (No. 14. és No. 24.) írta az első tételt 3/4-ben, a bevezetőben a domináns hangnem C-dúrban szól, majd később visszatér az F-dúrhoz ( ezt a sémát használja a Zongoraverseny No. 14 első tételénél is.) A második tétel 4/4-ben íródott, számos figyelemre méltó részlettel. A harmadik tételben Mozart menüett formát és a normál rondó szerkezetet variálja.

Ismertség, előadási gyakoriság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag ritkán hallgatható darab. 2006-ban a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió MR3-Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában volt hallható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hutchings, A. 1997. A Companion to Mozart's Piano Concertos, Oxford University Press. ISBN 0-198-16708-3
  • Girdlestone, C. M. Mozart's piano concertos. Cassell, London.
  • Mozart, W. A. Piano Concertos Nos. 11-16 - teljes partitúra. Dover Publications, New York.
  • RTV Részletes, 2006. évfolyama, Magyar Rádió Zrt. HU ISSN 1418-3544
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap