Morbitzer Nándor
| Morbitzer Nándor | |
| Született | Morbitzer Nándor Mátyás 1878. február 5.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1950. június 1. (72 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morbitzer Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Morbitzer Nándor (teljes nevén Morbitzer Nándor Mátyás; (Budapest, 1874. - 1950. ) építészmérnök, építőmester (a Mérnöki Kamara tagja, törvényszéki hites szakértő, volt székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag), Morbitzer Dezső testvére.
Életpályája
Tanulmányainak befejezése után 1899-ben, néhai Czigler Győző műegyetemi tanár műépítész irodájában dolgozott, majd mesterének halála után önálló tervezőirodát nyitott.
A háború alatt a pénzügyminisztériumban az építkezési osztályt vezette. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának több cikluson át tagja volt, a Mérnöki Kamara és számos tudományos, valamint társadalmi egyesület tagja. A Thék Endre Butor- és Zongoragyár r.-t. ügyvezető igazgatója.
Számos alkotása Vas Józseffel való együttműködésben, Kiskunfélegyházán valósult meg. Ezek közül kiemelkedik a városháza. [2]
Főbb művei
- az Erzsébet királyné-szanatórium, Budakeszin,
- a kiskunfélegyházi városháza,
- a lévai színház és szálloda,
- városi bérház Kiskunfélegyházán,
- Bányai-ház Kiskunfélegyházán
- Sarlós Boldogasszony-templom Kiskunfélegyházán,
- közvágóhíd Kiskunfélegyházán,
- Constantinum leánynevelőintézet Kiskunfélegyházán,
- Kiskunfélegyházán a templom renoválása;
- Székesfővárosi sertésvágóhíd bél- és zsirfeldolgozó épületei;
- Szfőv. V. kér. Berzenczy-utcai háromemeletes bérház.
- A kiskunfélegyházi városház és elemi iskola tervpályázatán I. dijat,
- kiskunmajsai községház tervpályázatán II. dijat,
- a lévai szinház és szálloda tervpályázatán III. dijat nyert.
Mint épitőmester-vállalkozó ő végezte a székesfővárosi sertésbizományi és állatvásárpénztár épületét, a székesfőváros Rozgonyi utcai háromemeletes kislakásos bérházát a „NyUKOSz Otthon" szövetkezet háromemeletes lakóépületét, a székesfőváros kenesei üdülőtelep gazdasági épületeit, a Weisz Ármin fogaskerékgyár vasbeton műhely építését, a székesfővárosi Üllői uti elemi iskola építését, ezenkívül több fővárosi és vidéki bérház és családi ház kivietlezését.
Források
Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930) 863. old.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
- ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01639/00009/pdf/EPA01639_elso_szazad_2013_tavasz_103-135.pdf