Monokróm festészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malevics
Fekete négyzet
(1915)

Monokróm festészet A szó eredete görög: „monosz” = egyforma, egyetlen és „khróma” = szín. A festészetben egyetlen színnel vagy annak árnyalataival készült képet jelent. Tudatos megjelenése a képzőművészetben az absztrakt művészet megjelenéséhez köthető, ebből a körből kerültek ki az első monokróm festmények, Malevics, Yves Klein munkái.

A monokróm festészet az 1960-as évek elejétől vált irányzattá, mely egyetlen színből és annak árnyalati intenzitásából építette fel az alkotást, különböző technikákat dolgoztak ki ehhez, festőhengerrel felvitt, ecsetnyomokat nem hagyó egyszínű felületeket hoztak létre, amelyeken a belső tónusok kiaknázásával alkottak képet. Főbb képviselőiből: Jef Verheyen, Ulrich Erben, Attalai Gábor, Hencze Tamás, Molnár Sándor.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Művészeti kislexikon. Szerk. Végh János. Budapest : Corvina, 2006. Monokróm lásd 151. p. ISBN 963-13-5534-9