Molnár Gyula (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 23:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Ez a szócikk az úgyvéd és íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Molnár Gyula (egyértelműsítő lap).
Molnár Gyula
SzületettMüller Gyula
1857. november 21.
Szabadka
Elhunyt1932. május 6. (74 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár Gyula, született Müller[3] (Szabadka, 1857. november 21. – Budapest, 1932. május 6.)[4] író, jogi doktor, ügyvéd.

Élete

Müller Ede kereskedő, 1848-as honvéd főhadnagy és Reiner Mimi fia. Két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, egy évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok a kereskedői pályára készült; azután rövid ideig színészkedett. 1871-ben ismét tanuláshoz látott és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban (Bács megyében), ahonnét 1897-ben Budapestre költözött és ott folytatott ügyvédi gyakorlatot.

Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország című napilapban).

Tárcacikkeket írt a Magyarországba és a Budapesti Hirlapba M. Gy. jeggyel (1879-1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879-1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878-80); a Biharba (1878-79); még több lapba írt vezér- és tárcacikkeket, elbeszélést, költeményeket sat. Párbeszédes tárcái megjelentek a Magyar Hirlap, Magyarország, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hirlap és Független Magyarország c. lapokban.

Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. január 1-től 1896. december 31-ig Zomborban; az “Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. május 1-től 1900. december 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. január 1-től 1901. december 31-ig.

Második felesége Gál Rozália volt, Gansel Adolf és Stern Berta lánya, akit 1919. december 24-én vett nőül.[5]

Munkái

  • Asszonyok bűne, férjek átka. Regény. Zombor, 1882. Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
  • Rangkórság, vígjáték 3 felv. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
  • Amaranth költeményei. Zombor, 1885.
  • Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. Zombor, 1886.
  • Drámai költemények. Zuard, szinmű, 5 felv. Musztafa, szinmű 5. f. Saul király, szinmű 5 f. Rövidlátók, vígj. 3. felv. Zombor, 1887. (Ism. Bácska 54., Közép-Bácska 27. sz.)
  • Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III-VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszinmű 3 felv., az Erdélyi Marietta szintársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert szinmű, mely Szabadkán 1878-ban előadatott és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígj. 3 felv., X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felv. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. Németül. Budapest, 1898.).
  • A nagyon jó emberek, vígjáték három felv. Bpest, 1897.
  • Csuzdi világ, énekes bohózat 3 felv. Bpest, 1899.
  • Homokzátonyok, vígj. 3 felv. Bpest, 1900. (Fővárosi szinházak műsora 78.; előadatott a bpesti nemzeti szinházban 1900. ápr. 6.).

Kéziratban

  • Bánfi Dénes, tragédia 5 felvonásban (Szabadkán 1875-ben került szinre Kuthy Béla színtársulatánál);
  • Jó parthiek, bohózat (1882-ben előadta Zomborban Dobó Sándor szintársulata);
  • Nyári zivatar, vígjáték 3 felvonásban (a budapesti Nemzeti Színházban előadták);
  • A papa lánya című bohózata a Magyar Színházban szintén színre került.

Jegyzetek

  1. ↑ Molnár Gyula, 1884-ig Müller, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10708.htm
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62042/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 7. oldal 13. sor
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 201/1932. folyószáma alatt.
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 1711/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_Gyula_(író)&oldid=23670049”