Mohay Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2019. július 18., 14:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk: portál)
Mohay Sándor
Született1851. június 3.
Marosvásárhely
Elhunyt1905. január 19. (53 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1886. január 28. – 1905. január 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohay Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mohay Sándor (Marosvásárhely, 1851. június 3.Budapest, 1905. január 19.) jogi doktor, országgyűlési képviselő, ügyvéd, igazságügyminiszteriumi államtitkár.

Élete

Erdélyi nemes családból származott. Középiskoláit Gyulafehérvárt, jogi tanulmányait pedig 1873-ban a budapesti egyetemen végezte és ugyanezen évben ügyvédi oklevelet nyert; ez időtől fogva Gyulafehérvárt mint gyakorló ügyvéd működött. 1876-tól az erdélyi püspöki uradalomnak, később a gyulafehérvári római katolikus káptalannak is ügyvédje volt és képviselővé választásáig a gyulafehérvári ügyvédi kamara titkári tisztét viselte. Tagja volt Alsó-Fehérmegye törvényhatósági és közigazgatósági bizottságának sat. 1883-tól 1893-ig az erdélyi római katolikus státusgyűléseken az ügyek előkészítésére kiküldött bizottság előadója, 1889-től pedig a státus-igazgatótanácsának tagja. 1886. januárban a gyulafehérvári kerület egyhangúlag választotta képviselővé és ezután mindig ezen kerületet képviselte. A Szabadelvű Párt soraiban foglalt helyet. Tagja és több ízben előadója volt a mentelmi és összeférhetlenségi bizottságoknak. Jegyzője az igazságügyi bizottságnak és több javaslatnak előadója. Tagja a bányatörvény kodifikációjára kiküldött szakbizottságnak. Élénk részt vett a kormány által bányajogi és erdélyi birtokrendezési kérdésekben, nem különben a büntetőtörvény módosítása és a polgári perrendtartás tervezetének megvitatása céljából összehívott szaktanácskozásokban. 1894-től tagja a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságnak. 1902. február 7-én ő felsége az igazságügyminisztériumhoz államtitkárrá nevezte ki.

Cikke a Jogtudományi Közlönyben (1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez) sat.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1886 óta) vannak.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 28.)