Mohay Sándor

Mohay Sándor
Született	1851. június 3. Marosvásárhely
Elhunyt	1905. január 19. (53 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	államtitkár jogász politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1886. január 28. – 1905. január 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohay Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mohay Sándor (Marosvásárhely, 1851. június 3. – Budapest, 1905. január 19.) jogi doktor, országgyűlési képviselő, ügyvéd, igazságügyminiszteriumi államtitkár.

Élete

Erdélyi nemes családból származott. Középiskoláit Gyulafehérvárt, jogi tanulmányait pedig 1873-ban a budapesti egyetemen végezte és ugyanezen évben ügyvédi oklevelet nyert; ez időtől fogva Gyulafehérvárt mint gyakorló ügyvéd működött. 1876-tól az erdélyi püspöki uradalomnak, később a gyulafehérvári római katolikus káptalannak is ügyvédje volt és képviselővé választásáig a gyulafehérvári ügyvédi kamara titkári tisztét viselte. Tagja volt Alsó-Fehérmegye törvényhatósági és közigazgatósági bizottságának sat. 1883-tól 1893-ig az erdélyi római katolikus státusgyűléseken az ügyek előkészítésére kiküldött bizottság előadója, 1889-től pedig a státus-igazgatótanácsának tagja. 1886. januárban a gyulafehérvári kerület egyhangúlag választotta képviselővé és ezután mindig ezen kerületet képviselte. A Szabadelvű Párt soraiban foglalt helyet. Tagja és több ízben előadója volt a mentelmi és összeférhetlenségi bizottságoknak. Jegyzője az igazságügyi bizottságnak és több javaslatnak előadója. Tagja a bányatörvény kodifikációjára kiküldött szakbizottságnak. Élénk részt vett a kormány által bányajogi és erdélyi birtokrendezési kérdésekben, nem különben a büntetőtörvény módosítása és a polgári perrendtartás tervezetének megvitatása céljából összehívott szaktanácskozásokban. 1894-től tagja a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságnak. 1902. február 7-én ő felsége az igazságügyminisztériumhoz államtitkárrá nevezte ki.

Cikke a Jogtudományi Közlönyben (1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez) sat.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1886 óta) vannak.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.