Ugrás a tartalomhoz

Micske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 10., 07:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
Micske (Mișca)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségVámosláz
Rangfalu
KözségközpontVámosláz
Irányítószám417183
SIRUTA-kód28576
Népesség
Népesség927 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság959
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 15′ 29″47.262666°N 22.258118°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 15′ 29″47.262666°N 22.258118°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Micske témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Micske település Romániában, Bihar megyében.[1]

Fekvése

A Berettyó mentén, a Réz-hegység nyúlványa alatt, Vámosláztól keletre fekvő település.

Története

Micske már az Árpád-korban is lakott hely volt.

Az oklevelekben már a XIII. században is előfordult neve.

Első ismert birtokosai a XIII. században élt Geregye nemzetséghez tartozó I. Geregye fia Barnabás valamint az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Pál országbíró, majd a Borsa nemzetségbeli Lóránt vajda volt, később pedig annak unokaöccse Kopasz nádor, akiről végül a koronára szállt.

1367-ben pedig Telegdy Tamás esztergomi érsek révén annak rokonaira, a losonczi Bánfiakra szállt a micskei birtok.

A XV. században Kusalyi Jakcs László, Országh Mihály nádor, Perényi Imre nádor és Drágfi János országbíró voltak a földesurai.

1452-ben egy oklevél adatai Micskét város-nak írták. Nevét hol Micske, hol pedig Miske néven említették.

1606-ban Bocskai István fejedelem Báthory Gábornak adományozta, aztán Zólyomi Dávid és Bethlen Katalin lett birtokosa.

A XVII. század közepén már a Baranyi család kezén volt található.

A XX. század elején Baranyi Ödönnek és Strasser Alfrédnak van itt nagyobb birtoka.

Micske régi helynevei közül több érdekes, említésre méltó helynevet is feljegyeztek: Szászkuta, Szódob, Iruszló, Gardo és Zsádonta nevű dűlők nevei maradtak fenn.

A településhez tartozott Sánczi-puszta, mely egykor község volt. A 13. század első felében már a püspöki tizedjegyzékben is előfordult neve.

Nevezetességek

  • Református temploma - a 18. században épült, az ősi templom helyén.
  • Római katolikus temploma - 1754-ben épült.

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Karácsonyi János: Magyar nemzetségek

Jegyzetek