Micske
Micske (Mișca) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Vámosláz |
Rang | falu |
Községközpont | Vámosláz |
Irányítószám | 417183 |
SIRUTA-kód | 28576 |
Népesség | |
Népesség | 927 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 959 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 15′ 29″47.262666°N 22.258118°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 46″, k. h. 22° 15′ 29″47.262666°N 22.258118°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Micske témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Micske település Romániában, Bihar megyében.[1]
Fekvése
A Berettyó mentén, a Réz-hegység nyúlványa alatt, Vámosláztól keletre fekvő település.
Története
Micske már az Árpád-korban is lakott hely volt.
Az oklevelekben már a XIII. században is előfordult neve.
Első ismert birtokosai a XIII. században élt Geregye nemzetséghez tartozó I. Geregye fia Barnabás valamint az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Pál országbíró, majd a Borsa nemzetségbeli Lóránt vajda volt, később pedig annak unokaöccse Kopasz nádor, akiről végül a koronára szállt.
1367-ben pedig Telegdy Tamás esztergomi érsek révén annak rokonaira, a losonczi Bánfiakra szállt a micskei birtok.
A XV. században Kusalyi Jakcs László, Országh Mihály nádor, Perényi Imre nádor és Drágfi János országbíró voltak a földesurai.
1452-ben egy oklevél adatai Micskét város-nak írták. Nevét hol Micske, hol pedig Miske néven említették.
1606-ban Bocskai István fejedelem Báthory Gábornak adományozta, aztán Zólyomi Dávid és Bethlen Katalin lett birtokosa.
A XVII. század közepén már a Baranyi család kezén volt található.
A XX. század elején Baranyi Ödönnek és Strasser Alfrédnak van itt nagyobb birtoka.
Micske régi helynevei közül több érdekes, említésre méltó helynevet is feljegyeztek: Szászkuta, Szódob, Iruszló, Gardo és Zsádonta nevű dűlők nevei maradtak fenn.
A településhez tartozott Sánczi-puszta, mely egykor község volt. A 13. század első felében már a püspöki tizedjegyzékben is előfordult neve.
Nevezetességek
- Református temploma - a 18. században épült, az ősi templom helyén.
- Római katolikus temploma - 1754-ben épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Karácsonyi János: Magyar nemzetségek