Mexikóiszágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mexikóiszágó
hím példány
hím példány
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Cikászok (Cycadophyta)
Osztály: Cikászok (Cycadopsida)
Rend: Cikászok (Cycadales)
Alrend: Zamiineae
Család: Bunkóspálmafélék (Zamiaceae)
Alcsalád: Encephalartoideae
Nemzetség-
csoport
:
Diooeae
Nemzetség: Dioon
Faj: D. edule
Tudományos név
Dioon edule
Lindl. (1843)
Szinonimák

a Dioon edule var. angustifolium szinonimái:

  • Dioon angustifolium Miq., Tijdschr. Wis.- Natuurk. Wetensch. Eerste Kl. Kon. Ned. Inst. Wetensch. 1: 37 (1848) - Basionym
  • Dioon edule f. angustifolium (Miq.) Miq., Prodr. Syst. Cycad.: 10, 22 (1861) - Homotypic
  • Dioon edule subsp. angustifolium (Miq.) A.E.Murray, Kalmia 13: 5 (1983)

a Dioon edule var. edule szinonimái:

  • Zamia maelenii Miq., Linnaea 18: 97 (1844) - Heterotypic
  • Platyzamia rigida Zucc., Abh. Math.-Phys. Cl. Königl. Bayer. Akad. Wiss. 4(2): 23 (1845)
  • Dioon imbricatum Miq., Tijdschr. Wis.- Natuurk. Wetensch. Eerste Kl. Kon. Ned. Inst. Wetensch. 1: 36 (1848)
  • Dioon aculeatum Lem., Ill. Hort. 2(Misc.): 92 (1855)
  • Dioon edule f. imbricatum (Miq.) Miq., Prodr. Syst. Cycad.: 10, 22 (1861)
  • Dioon strobilaceum Lem., Ill. Hort. 10(Misc.): 4 (1863)
  • Dioon edule var. imbricatum (Miq.) Miq., Arch. Neerl. Sci. Exact. Nat. 3(5): 427 (1868)
  • Macrozamia littoralis Liebm. ex Dyer in W.B.Hemsley, Biol. Cent.-Amer., Bot. 3: 191 (1884)
  • Macrozamia pectinata Liebm. ex Dyer in W.B.Hemsley, Biol. Cent.-Amer., Bot. 3: 191 (1884)
  • Dioon edule var. lanuginosum (J.Schust.) Wittm., Gartenflora 48: 153 (1899)
  • Dioon edule f. lanuginosum J.Schust. in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 1: 127 (1932)
  • Zamia rigida Karw. ex J.Schust. in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 1: 125 (1932), pro syn.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mexikóiszágó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóiszágó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóiszágó témájú kategóriát.

A mexikóiszágó (Dioon edule) a cikászok (Cycadopsida) osztályának a cikászok (Cycadales) rendjébe, ezen belül a bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mexikóiszágó számos fagymentes területen előfordul; Közép-Amerikában, Mexikóban őshonos.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dioon edule var. angustifolium (Miq.) Miq., Arch. Neerl. Sci. Exact. Nat. 3(5): 427 (1868)
  • Dioon edule var. edule

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény törzse rövid és vastag, felületén hosszan kihegyezett pikkelyekkel. A levélkék vállukon alig keskenyebbek, mint a közepükön, középerük nincs. A törzs csaknem hiányzik vagy felálló, de nem éri el a 2 métert. Levele szárnyalt,1-1.8 méter hosszú, a legfiatalabb levelek levélkéi a levélgerinc felett összehajtottak. Az idősebb levélkék 5-6 milliméter szélesek, merevek, szúrós csúcsúak, a levélnyél oldalt nem tövises. A szaporítószervek masszív tobozokban ülnek a levélüstök közepén. A tobozpikkelyek felfelé görbülő csúcsúak, a hímivarúak számos pollenzsákot hordoznak az alsó oldalukon, a nőivarúakon 2-2 befelé fordított magkezdemény helyezkedik el. A csonthéjas terméshez hasonló tojás alakú, sárga, mintegy 10-20 milliméter hosszú magvak csak érés idején, a narancsvörös toboz széthullásakor válnak láthatóvá.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E faj keményítőben gazdag magvaiból liszt nyerhető. Néhány más Zamiaceae-fajt is termesztenek. A mexikóiszágóval szemben azok levélkéi az alapjukon lényegesen keskenyebbek, mint a közepükön. Fontos jegyek a tobozpikkelyeknél: a Zamiánál hatszögmintázatot alkotnak, a Ceratozamiánál 2 tövist is viselnek. Az Encephalartos-fajoknál a tobozpikkelyek szintén átfedik egymást, de tompábbak, és többnyire rombos mintát alkotnak. Ezenkívül a mintegy 35 faj legtöbbjének szélesebbek a levélkéik, szélükön legalább néhány tövissel, lehetnek akár többcsúcsúak is.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]