Metopé

Metopé, Delphi

A metopé (vagy metope) az építészetben egyes épületszerkezeti elemekre több értelemben használt, ógörög eredetű kifejezés.

Tágabb értelemben

Az ókori görög szóhasználatban gyűjtőnévként, a különböző építészeti elemek elválasztásmódjának megjelölésére használták. Jelenthette az ajtót vagy az ablakot kettéosztó pillért, a párkányzat ritmikusan ismétlődő tagozatai közötti hézagokat, így a fogsor elemeit osztó mélyedéseket is.

Szűkebb értelemben

Szűkebb értelemben a görög dór oszloprend párkányzatának frízében a triglifek között fennmaradó, legtöbbször négyzetes mezőt, betétlapot jelenti, amelyet festett agyagtáblákkal, plasztikus rozettákkal, gyakran pedig alakos domborművel díszítettek. A görög dór templomok dór metopé-reliefjei kezdetben különálló jeleneteket ábrázoltak, később a képmezőkben egy összefüggő eseménysorozatot ábrázoltak, három alakos csoportokra tagolva (pl. Héraklész tettei, Olümpia, Zeusz-templom avagy az athéni Parthenón, amelynek négy oldalán a gigantomachia, az amazonharc, Trója ostroma illetve a kentaurharc látható).

Képgaléria

• 
  Balra egy metop, jobbra egy triglifosz, egy tömbből faragva, Sztratosz
• 
  Triglifosz blokkok a delphi Marmariésre
• 
  Márványból készült metopék, Brauron
• 
  Metopék szobrászati dekorációval, az athéniek delphi kincstárának épületén
• 
  Fríz metopéba való triglifoszokkal, Aphaea
• 
  Hephaisteion Athénban, dór frízzel
• 
  A 20. század elején Indianapolisban készült, amerikanizált metopék, amelyeken bölények koponyáját ábrázolták szarvasmarháké helyett

Források

• Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Akadémia Kiadó, Budapest 1983. 218. old.
• Művészeti lexikon III. kötet 305. old.