Meszleny Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. július 7., 13:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Meszleny Lajos
Született1852. augusztus 12.
Kőszeg
Elhunyt1901. augusztus 21. (49 évesen)[1]
Székesfehérvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1882. október 5. – 1887. május 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. augusztus 21.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Meszleny Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Meszleni Meszleny Lajos (Kőszeg, 1852. augusztus 12. – Székesfehérvár, 1901. augusztus 21.) országgyűlési képviselő.

Életútja

Apja Meszleny Lajos földbirtokos volt; iskoláit a pesti piaristák és a kalocsai jezsuiták convictusában végezte, a jogot Pozsonyban és Pesten hallgatta. Jogi tanulmányainak befejezése után Fejér megye tiszteletbeli aljegyzője, majd szolgabírája lett. A függetlenségi pártot ő szervezte Fejér megyében és e párton mindig vezérszerepet vitt a megyében. 1881-ben választotta meg a bodajki kerület képviselőjévé és e kerületet képviselte az 1892. évi választásokig, amikor a csákvári (Fejér megye) került választotta meg, ahol állandóan lakott. Tagja volt a véderő bizottságnak; a boszniai hadjáratot végigküzdötte és itt érmet nyert. Kossuth Lajos halálakor őt és Bartha Miklóst küldte ki pártja Turinba s ők kísérték haza Kossuth Lajos holttestét. 1896-ban ismét a csákvári került választotta meg képviselővé.

Költeménye az Ország-Világban (1897.).

Munkái

  • A nem igen tisztelt házból. Szabadon Mikszáth Kálmán után. Írta Nemiró. Székesfehérvár, 1888. (Az erdélyi cultur-egylet javára).
  • Emléklap márczius 15-re. Bpest, 1898.

Országgyűlési beszéde a Naplókban (1881-től) vannak.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  1. Lajos Meszleny, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=9064