Ugrás a tartalomhoz

Mesterházi Mónika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 19:51-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Mesterházi Mónika
SzületettMesterházi Mónika
1967. május 11. (57 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiMesterházi Márton
Foglalkozásaköltő, műfordító, egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1985–1990)
KitüntetéseiDéry Tibor-díj (1996)
Wessely László-díj (2005)
József Attila-díj (2007)
Artisjus-díj (2008)

SablonWikidataSegítség

Mesterházi Mónika (Budapest, 1967. május 11.) József Attila-díjas magyar költő, műfordító.

Életpályája

Szülei: Dr. Mesterházi Márton (1941-) dramaturg és Pécsvári Ágnes.[1] 1985–1990 között végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar-angol szakán. 1990–1994 között a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított. 1994–1997 között az ELTE BTK ösztöndíjasa volt. 1997–1998 között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola oktatója volt. 1998–2002 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola csepeli kihelyezett tagozatán az angol irodalom szemináriumot vezette. 2002 júniusában a kortárs északír költészettel foglalkozó dolgozatáért megkapta a PhD fokozatot. 2002 óta szabadúszó író, műfordító. 2002–2004 között a British Council megbízásából versfordító szemináriumot tartott. 2006–2013 között a Műfordítók Egyesületének elnökségi tagja, 2011–2013-ban elnökhelyettese volt.

Munkássága

Rendszeresen fordít magyarra angol és ír irodalmi szövegeket, elsősorban verset. Részt vett Seamus Heaney magyar nyelvű válogatott verseinek szerkesztésében, tanulmányokat írt a kortárs magyar költészet alakjairól. Folyóiratokban rendszeresen publikál. Hosszabb-rövidebb tanulmányt-recenziót írt Géher Istvánról, Takács Zsuzsáról, Ferencz Győzőről, Imreh Andrásról, Szabó T. Annáról, Fodor Ákosról, Falcsik Mariról, Lázár Júliáról, József Attiláról, Petri Györgyről, Nemes Nagy Ágnesről, Szlukovényi Katalinról, Lator Lászlóról, Rába Györgyről és Székely Magdáról.

Művei

  • Visszafagyó táblák (versek, 1992)
  • Hol nem volt (versek, 1995)
  • Nem hittem volna (versek, 1999)
  • Sors bona. Új és válogatott versek; Osiris, Bp., 2007
  • Evidenciák. Esszék versekről és költőkről; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2019 (Műút-könyvek)

Díjai

Jegyzetek

  1. Litera.hu. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)

Források

További információk