Meher Baba
| Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
| Meher Baba | |
| Meher Baba 20. század |
|
| Született | 1894. február 25. (Pune, India) |
| Meghalt | 1969. január 31. (Meherazad, India) |
| Iskola/Irányzat | szufizmus, védánta, miszticizmus |
Meher Baba (Devanāgarī: मेहेर बाबा) (1894. február 25., Merwan Sheriar Irani – 1969. január 31.) indiai misztikus és spirituális mester volt, aki 1954-ben nyilvánosan a kor avatárának nyilvánította magát.
Meher Baba zoroasztriánus családban született az indiai Pune-ban.[1] Szokványos gyermekkora volt; nem mutatott különösebb érdeklődést a spirituális dolgok iránt.[2] 19 éves korában azonban a muzulmán szent asszonnyal, Hazrat Babajannal[3] való rövid ismeretsége hétéves spirituális átalakulást indított meg benne. Az általa az „öt tökéletes vezető”-ként emlegetett más spirituális vezetőkkel is felvette a kapcsolatot. Nyilvános közösségbeli tevékenységének kezdete előtt Sakori-ban telepedett le Upasni Maharaj-jal. A Meher Baba nevet (ami annyit tesz: „könyörületes atya”) a követői adták Merwannak[4]
1925-től élete végéig Meher Baba hangos szó nélkül, ábécés tábla illetve egyedi kézjelek segítségével kommunikált.[5] Hosszú időszakokat töltött visszavonultan, gyakran böjtölt, de ezen időszakok között hosszú utakat tett meg, nyilvános összejöveteleken vett részt, karitatív munkát végzett beleértve a leprásokkal, szegényekkel és lelki szegényekkel való törődést. Egy időben inkognitóban járta Indiát; ezt nevezte „új élet”-nek. 1954. február 10-én Meher Baba Avatarnak nevezte magát (ami isteni inkarnációt, megtestesülést jelent).[6]
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ↑ Steven J. Sutcliffe, Children of the New Age: A History of Alternative Spirituality (2002); p. 38.
- ↑ Hopkinson, Tom & Dorothy:"Much Silence", Meher Baba Foundation Australia, 1974, p.24
- ↑ Charles Purdom, The God-Man (1964) p. 20
- ↑ Haynes, Charles: "The Awakener", The Avatar Foundation, Myrtle Beach, 1989. p. 40
- ↑ Charles Purdom, The God-Man (1964) p. 52
- ↑ Bhau Kalchuri, Lord Meher (1986) p. 4283

