Ugrás a tartalomhoz

Mauthner Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBe (vitalap | szerkesztései) 2021. március 17., 21:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életútja)
Mauthner Nándor
Született1879. július 16.
Budapest
Elhunyt1944. május 22. (64 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBernauer Anna
(h. 1916–1928)
SzüleiMauthner Mihály
Foglalkozásakémikus
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (35, N/A, 15, 10)
SablonWikidataSegítség

Mauthner Nándor (Budapest, 1879. július 16.[1] – Budapest, 1944. május 22.)[2] kémikus, egyetemi tanár.

Életútja

Mauthner Mihály bőrnagykereskedő és Heidlberg Emília fiaként született. A zürichi műszaki egyetem hallgatója volt, 1902-ben szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. 1903-ban a genfi egyetemen bölcsészdoktori címet kapott, majd 1903 és 1911 között szerves kémiai kutatásokat végzett Berlinben (1903-1907-ben E. Fischer Szerves Kémiai Intézetében munkálkodott). 1911-től a budapesti tudományegyetem II. sz. Kémiai Intézetének tanársegédje 1917-ig, 1911 és 1919 között a Szerves Kémiai Laboratórium vezetője volt. 1917–1918-ban pedig Bécsben a hadügyminisztériumban dolgozott mint katonai vegyész. 1916. április 12-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 12 évvel fiatalabb Bernauer Annát, Bernauer Izidor lányát,[3] akitől 1928-ban elvált.[4] A Tanácsköztársaság alatt az organikus kémia ún. rendes tanítója volt. 1919-től 1930-ig a Budapesti Tudományegyetemen az organikus kémia magántanára, 1930-től 1944-ig címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1934. május 11-én megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. A zsidóüldözések miatt öngyilkosságot követett el 1944. május 21-én, halálának oka magasból való leugrás volt.

Munkássága kiterjedt a szerves kémiai alapkutatásokra, főként acilvándorlásra, gyűrűbontásra és ketonszintézisekre. Új reakciót dolgozott ki arilszulfidok előállítására. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket tudott felmutatni a glükozidok szintetikus előállítása területén. Hazai és külföldi folyóiratok több mint félszáz dolgozatát publikálták.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.

Fontosabb művei

  • Az arylsulfidok egy általános előállítási módszere. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
  • A glykosidok előállítása synthesissel. (Budapest, 1918)
  • Über die Wanderung der Acylgruppe bei den Polyoxyphenolen. (Journal für praktische Chemie, 1933/34)
  • A glucokávésav és a homosyringasav szintézisei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1934. nov. 12.)
  • Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
  • A resacetophenon glukosidjainak szintézise. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942).

Jegyzetek

Források