Maria Friedman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maria Friedman
Született 1960. március 19. (54 éves)
Pályafutása
Aktív évek 1980-
Híres szerepei Fosca a Passionban
Díjai
További díjak háromszoros Laurence Olivier-díjas

Maria Friedman weboldala
Maria Friedman az IMDb-n

Maria Friedman (1960. március 19. – ) angol televíziós és musical színésznő.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Friedman a svájci Bernese Oberlandban született Leonard és Clair Friedman gyermekeként. Az édesanya angol zongorista, az édesapa pedig orosz hegedűművész a Royal Philharmonic Orchestra-ban.[1] Maria Németországban kezdte a tanulmányait, de öt éves korában, a szülei válása után Angliába költözött.[2]

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maria Friedman akkor vált ismertté, amikor megnyerte első Olivier-díját a Maria Friedman by Special Arrangement című szólóestjéért, majd később a Stephen Sondheim által írt Passion c. musicalbeli alakításáért 1996-ban megkapta a másodikat is, és a londoni színpad egyik vezető színésznőjévé vált. Később szerepelt a Chicago és a Ragtime musicalekben a West Enden.

Az utóbbi időkben eljátszotta Marian Halcombe szerepét Andrew Lloyd Webber legújabb musicalében, a The Woman in White-ban a West Enden és a Broadwayn is. Lloyd Webber Joseph and the Amazing Technicolor Dreamcoat c. musical 1999-es filmváltozatában Friedman volt a narrátor.

Alighogy elkezdődtek a New York-i The Woman in White főpróbái, Maria-nál első fázisú mellrákot diagnosztizáltak. Kórházba vonult, hogy a tumort eltávolítsák a szervezetéből. Kevesebb, mint egy héttel az operáció után visszatért a színpadra és játszott a darab hivatalos bemutatóján mondván, hogy a sugárterápiát 2005 decemberében fogja csak elkezdeni.[3] A New York-i produkció 109 előadás után, 2006. február 22-én lekerült a színlapról, részben Maria, részben partnere, Michael Ball megbetegedései miatt. (Friedman szeretett volna 6 hét szabadságra menni a sugárkezelés miatt és helyette Judy Kuhn énekelt volna, de miután hivatalosan bejelentették az utolsó előadás napját, úgy döntött, hogy marad.)

Maria játszott több musicalben is, többek között a Hey, Mr. Producer! gálaműsorban, melyet Sir Cameron Mackintosh tiszteletére rendeztek. Ezen az esten Maria három dalt énekelt: You Could Drive a Person Crazy, Broadway Baby és How Many Tears?. Részt vett a Sondheim Tonight című gálán a londoni Barbican Centre-ben, ahol a Losing My Mind (a Follies-ból)-ot és a More-t (Dick Tracy című filmből) című dalokat adta elő. Szólóesteket is ad. Maria Friedman - By Special Arrangement és Maria Friedman - By Extra Special Arrangement előadásaival több helyen is fellépett, Angliában például a Trafalgar Studios-ban és New Yorkban a Café Carlye-ban, melyre minden jegy elkelt.

Több szóló lemeze is megjelent: Maria Friedman, Maria Friedman Live, és Now and Then.

Friedmant hétszer jelölték Olivier-díjra, melyből háromszor nyert.

Személyes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maria Friedman két gyermek anyja: Toby (sz. 1994.) Jeremy Sams-szel való kapcsolatából született és Alfie (sz. 2002.), az angol Oleg Poupkotól. A táncos, Roland Brine felesége volt, jelenlegi élettársa pedig Adrian Der Gregorian.[4][5]

Szerepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Maria Friedman. David Drake interjúja.. Broadway.com. 2005. december 9. (Átirat [transcript]). (Hozzáférés ideje: 2009. február 19.)
  2. Casualty: Maria Friedman Plays Trish Baynes. Holby.tv. (Hozzáférés: 2009. február 19.)
  3. Staff writers. „Stage star back after cancer op”, BBC News, 2005. november 14. (Hozzáférés ideje: 2009. február 19.) 
  4. Interview with Friedman (angol nyelven). officiallondontheatre.co.uk, 2008. december 10. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  5. Emine Saner: My toyboy stood by me (angol nyelven). thisislondon.co.uk, 2006. április 24. (Hozzáférés: 2010. április 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]