Marcus Aurelius római császár

Marcus Aurelius
Marcus Aurelius
a Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje 161. március 8. – 180. március 17.
Elődje	Antoninus Pius
Utódja	Commodus
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Antoninus-dinasztia
Teljes neve	Marcus Annius Catilius Severus (Caesar) Marcus Aurelius Antoninus Augustus
Született	121. április 26. Róma
Elhunyt	180. március 17. (58 évesen) Vindobona vagy Sirmium
Nyughelye	Hadrianus Mauzóleuma
Házastársa	Faustina Minor
Gyermekei	Commodus
Édesapja	Marcus Annius Verus
Édesanyja	Domitia Lucilla

Marcus Aurelius (121. április 26. – 180. március 17.) 161-től 180-ig uralkodott a Római Birodalomban. Marcus Annius Catilius Severus néven született. Házasságkötésekor felvette a Marcus Annius Verus, uralkodóvá válásakor pedig a Marcus Aurelius Antoninus nevet. Ő volt az utolsó az „Öt jó császár” közül.

Apja Marcus Annius Verus, Antoninus Pius feleségének fivére, anyja Domitia Lucilla. Előkelő hispániai család fia, aki a császári ház rokonságához tartozván, már kisgyermek korában Hadrianus kedveltje volt.

138-ban Antoninus Pius Lucius Verussal együtt adoptálta, majd a következő években magas tisztségeket töltött be, és feleségül vette a császár leányát, Faustinát. Fogadott apjának hű és meghitt barátjaként osztozott a császári hatalomban.

Társuralkodás

Amikor Antoninus 161. március 7-én meghalt, Marcus Aurelius zökkenőmentesen és osztatlan támogatással vette át a hatalmat, azzal a feltétellel, hogy Lucius Verus lesz a társuralkodója. A közös uralkodást többek között a katonai igény indokolta, mivel Marcus Aurelius uralkodásának egész időtartama alatt háborúkat viselt a birodalmat kívülről támadó különböző ellenségekkel. A csapatok vezényletét nagy tekintélyű személyre kellett bízni, de maga a császár nem védhette egyidejűleg a germán és a párthusi frontot. Tábornokot sem nevezhetett ki a római légiók vezényletére; a korábbi népszerű katonai vezetők mint például Julius Caesar és Vespasianus arra használták a katonaságot, hogy megdöntsék a fennálló hatalmat és magukat tegyék meg császárnak. Marcus Aurelius úgy oldotta meg a problémát, hogy Verust elküldte a keleti légiók élére. Verus elég tekintélyes volt hogy biztosítsa a csapatok lojalitását, de elég hatalmas volt ahhoz, hogy keveset nyerjen Marcus Aurelius megdöntésével. A terv bevált; Verus hűséges maradt a 169-es hadjáratban bekövetkezett haláláig. Ez a társcsászárság halványan emlékeztetett a római köztársaság politikai berendezkedésére, amely nem engedte meg, hogy egyetlen személy birtokolja a legfőbb hatalmat.

Háborúk

Uralkodása szakadatlan háborúkkal telt el. A támadó parthusok elleni nagy hadjáratot (162-166) tábornokai sikerre vitték. A sereget vezénylő Verus jutalma egy diadalmenet lett. A hazatérő sereg pestist hurcolt magával, amely az egész birodalomban szörnyű pusztítást végzett. Eközben a Dunán átözönlő germán törzsek Észak-Itáliáig törtek előre és csak súlyos harcok árán sikerült őket visszaverni. A győzelem emlékét Marcus Aurelius oszlopán örökítették meg. 169-ben Lucius Verus meghalt, Marcus Aurelius pedig egyedüli uralkodóként fogott hozzá Pannonia problémájának megoldásához. A hadi költségek fedezésére elárvereztette a császári kincstárat és nagy készültséggel indult Pannoniába, ahol 170-től 174-ig a markomannok és kvádok, 175-ben pedig a jazigok ellen vívott győzelmes harcokat. Már közel állt ahhoz, hogy a Dunától északra és keletre új tartományokat létesítsen, amikor Avidius Cassius lázadása a pannoniai hadszintér elhagyására a keleti tartományokba kényszerítette. 177-ben újabb határsértések ismét a Dunához szólították. A terület teljes pacifikálását ezúttal sem fejezhette be, mert 180-ban rövid betegség után meghalt.

Írásai

Amíg 170 és 180 között hadjáratban volt, Aurelius megírta Elmélkedéseit, melyet saját iránytűjének és fejlődésének eszközéül szánt. Logikus észjárása ellenére a jegyzetei a sztoikus filozófiára és szellemiségre jellemzőek. Az Elmélkedéseket ma is becsben tartják, mint a szolgálat és kötelesség emlékművét. Mint filozófus nem alkotott újat, de elmélkedései napjainkig a világirodalom legolvasottabb írásai közé tartoznak. Aurelius a mű 12. fejezetét Solva-ban – a mai Esztergomban – és környékén írta.

Marcus Aurelius és a keresztények

Biztosra vehető, hogy Marcus Aurelius üldözte a keresztényeket vallásuk miatt és néhányat halálra is ítélt: Justinianus vértanú volt az egyik. Nincs viszont értékelhető adat az üldöztetés kiterjedéséről illetve az áldozatok számáról.

Kapcsolat Kínával

A Hou Hanshu (a Késői Han-dinasztia története) beszámol a Kínába küldött első római követekről, akiket egy római császár küldött. Az érkezés dátuma (166) alapján valószínűsíthető, hogy ez a császár Marcus Aurelius lehetett. (A másik lehetőség Antoninus Pius, de ő már 161-ben meghalt. A bizonytalanság abból adódik, hogy a kínai forrás "An Tun"-ként hivatkozik a császárra, de ez fakadhat abból is, hogy Marcus Aurelius az elődei iránti tiszteletből felvette az ő nevüket is.) A küldöttség délről érkezett, tehát valószínűleg tengeri úton, orrszarvútülköt, elefántcsontot és teknőspáncélt hozott ajándékba. A küldöttség 166-ban ért el Luoyang kínai fővárosba, ahol fogadta őket Huan császár. Mindenesetre, mivel római oldalról semmilyen feljegyzés nem erősíti meg a küldöttség létét, az is elképzelhető, hogy a "követek" kereskedők voltak, akik Aureliustól függetlenül indultak útnak.

Halála

Marcus Aurelius 180. március 17-én halt meg, a markomannok és kvádok ellen indított hadjárat előtt, Vindobona (a mai Bécs) városában. Hamvait hazavitték Rómába és Hadrianus mauzóleumában (a mai Angyalvár) nyugszanak.

Utódai és történelmi öröksége

Lelkiismeretes, önzetlen, alkotmánytisztelő uralkodó volt. Nem rajta múlott, hogy uralkodása végére a pestis és a súlyos háborúk következtében a birodalom erőforrásai kimerülőben voltak. Az utódlást sikerült ugyan fia, Commodus, számára biztosítania, akit még életében társuralkodójává választott (177). A választás azonban elég balszerencsés volt, mert Commodus sem a politikában, sem a hadviselésben nem volt járatos; ezenkívül önző is volt. Sok történész úgy véli, hogy Róma hanyatlása Commodus alatt kezdődött. Ezért gyakran úgy tartják, hogy Aurelius halála volt a Pax Romana vége.

Ábrázolása a művészetben

Marcus Aurelius szobra a Capitoliumon

• Marcus Aurelius épségben megmaradt bronz lovasszobrát, amely a középkorban a római lateráni palotában állt, 1538-ban visszahelyezték a Capitoliumra (Piazza del Campidoglio). Noha Róma kereszténnyé válását követően általános gyakorlat volt, hogy a bronzból készült szobrokat beolvasztották új szobrok öntéséhez, ez a szobor egyedüliként fennmaradt. Ennek az volt az oka, hogy az ókor végén / középkor kezdetén tévesen úgy vélték, hogy a szobor az első keresztény uralkodót, I. Konstantint ábrázolja.
• Ez a szobor szerepel az olasz 50 eurocentes érmén, amelyet Roberto Mauri tervezett.
• Marguerite Yourcenar: Mémoires d'Hadrien (Hadrianus emlékezései, ford. Réz Pál), 1951, fiktív, de hihető önéletrajz, amelyet Hadrianus ír unokája, Marcus számára küldött levelek formájában. (ISBN 963-07-3157-6)
• Tarr Judith és Harry Turtledove: Household Gods (Házi istenek), 1999, regény (ISBN 0-613-35147-9)
• Film: The Fall of the Roman Empire (A római birodalom bukása), 1964; Marcus Aurelius szerepében Alec Guinness
• Film: Gladiátor, Marcus Aurelius szerepében Richard Harris

Források

• Castiglione László: Az ókor nagyjai, Bp., Akadémiai Kiadó, 1971

Külső hivatkozások

• Marcus Aurelius emlékműve Diósjenőn
• A capitoliumi lovasszobor és környéke
• Az Elmélkedések a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Elődei: Marcus Ceccius Iustinus (suff) és Caius Iulius Bassus (suff)

Consul 140. január-június Kollégája: Antoninus Pius

Utódai: ? (suff) és ? (suff)

Elődei: ? (suff) és ... Novius Sabinianus (suff)

Consul 161 Kollégája: Lucius Verus

Utódai: Marcus Annius Libo (suff) és Quintus Camurius Numisius Iunior (suff)

Előző uralkodó: Antoninus Pius

Római császár 161 – 180

Következő uralkodó: Commodus