Magyar kikerics

Magyar kikerics
	Colchicum hungaricum virága
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Rend:	Liliomvirágúak (Liliales);
Család:	Kikericsfélék (Colchicaceae);
Nemzetség:	Kikerics (Colchicum);
Faj:	Magyar kikerics (C. hungaricum);
Tudományos név
	Colchicum hungaricum; Janka, 1867
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Magyar kikerics témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar kikerics témájú médiaállományokat és Magyar kikerics témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 30.) ezen a változaton alapul.

A magyar kikerics (Colchicum hungaricum)^[1]^[2] az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, a kikericsfélék (Colchicaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése

Nyugat-balkáni eredetű növény, de egykori elterjedési területének nagy részéről kipusztult; Kelet-Közép-Európában már csak két nagyobb reliktum foltban él. Ezek egyike Magyarországon, az Illiricum flóratartomány szlavóniai flóravidékéhez tartozó Villányi-hegység területén, Nagyharsány falu határában álló Szársomlyó hegyen található, ekképpen hazánkban szubendemikus. Ezt az állományt Janka Viktor magyar botanikus fedezte fel^[3] a hegy déli lejtőjén 1867. február 18-án. Ezen a lejtőn állománya több mint százezer tövet számlál. Az első, hatóságilag is védett növény hazánkban.^[4]

Megjelenése, felépítése

Hagymás növény. Legfeljebb 20 cm magasra nő. Két-három szálas vagy szálas-lándzsás levelet hoz. A levéllemez párhuzamos erezetű, fénylő, élénkzöld, U alakban behajló. Tőálló virágai rendszerint fehérek vagy rózsaszínes fehérek. A kelyhet formáló lepellevelek 3–4 cm hosszúak, 0,5-1,5 cm szélesek, szálasak v. hosszúkás-lándzsásak. A három rövidebb és három hosszabb porzó sárga. A három bibe hosszabb a porzóknál.

Életmódja, élőhelye

Kimondottan a meszes talajt kedveli: a Szársomlyó hegy déli oldalán a mészkőpadok gyorsan száradó, mohás sziklagyepeiben él.

Általában február-márciusban nyílik, ám időnként már január elején, a hóvirágot is megelőzve virágot bont. A többi, tavasszal nyíló kikericsféléhez hasonlóan virágai és levelei együtt hajtanak ki.

Három rekeszű toktermése áprilisban vagy májusban érik meg.

Felhasználása

A magyar kikerics volt az első, hatóságilag védett növény Magyarországon. A védettséget 1944-ben hirdették ki.^[3] Képe díszítette a rendszerváltás után kiadott, de a forgalomból már kivont kétforintos érme hátlapját.

Újabban a védett eredetű villányi borok címkéjén tűnt föl: jellegzetes hatszirmú virágával jelölik 2006-tól a hegyközség által meghatározott feltételeknek megfelelő nedűket.

Termőterületét napjainkban nem érheti kár. A Duna-Dráva Cement Kft. és a – február első napjaiban Magyar kikerics túrát szervező – Duna–Dráva Nemzeti Park megállapodása korlátozza a nagyharsányi bánya tevékenységét: a bányaterület nem veszélyeztetheti a kikerics termőhelyét.