Ugrás a tartalomhoz

Magion–5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 12:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AWB)
Magion–5
A Magion sorozatban a Magion–2-től használt műholdtípus
A Magion sorozatban a Magion–2-től használt műholdtípus

Ország Csehország
GyártóCseh Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézet
Típusműhold
Rendeltetésionoszféra- és magnetoszféra-kutatás
Küldetés
Indítás dátuma1996. augusztus 29.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér
HordozórakétaMolnyija–M
Tömeg62 kg
Pályaelemek
Inklináció62,8°
Periódus5,79 óra

COSPAR azonosító1996-050B
SCN24292
SablonWikidataSegítség

A Magion–5 (Magion: MAGnetosféra a IONosféra) cseh ionoszféra- és magnetoszféra-kutató mikroműhold.

Küldetés

A nemzetközi együttműködésben megvalósított, orosz vezetésű, a napszél és a magnetoszféra kölcsönhatásának tanulmányozására létrehozott Interbol (angolul: Interball) program részeként indították. A műholdat a Cseh Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézete készítette. Feladata a földi követő egységek optikai- és elktonikai – antenna tesztek végzése – ellenőrzésének elősegítése, illetve műszereinek mért adatait digitális úton átjátszani a vevő egységbe. Feladata és a fedélzetén elhelyezett műszerek megegyezett a Magion–4 műholdéval. Kutatási területei a napszél-energia mérése a magnetoszférába, a magnetoszféra hatása az ionoszférára és a földi légkörre. A sarki fény hatásmechanizmusának feltérképezése. A tudományos egység 12 különböző, vizsgálati területekre jellemző – műszerrel rendelkezett. Háromtengelyes helyzetstabilizációt alkalmaztak.

Jellemzői

1996. augusztus 29-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Molnyija–M hordozórakétával indították alacsony Föld körüli pályára. Az Interbol–2 volt a Magion–5 hordozó egysége, melynek pályaadatai: indulópályája 5,79 órás, 62,76 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 770 kilométer, az apogeuma 19 213 kilométer volt.

A Magion–5 1996. augusztus 30-án vált el az őt hordozó Interbol–2-től, önálló feladatokat hajtott végre. Az orbitális egység alappályája 5,79 órás, 62,80 fokos hajlásszögű, nagy excentricitású elliptikus pálya perigeuma 791 km, az apogeuma 19 196 km volt. Tömege 62 kg. A pályamagasság korrekciójára sűrített gázzal működő fúvókák szolgáltak. A műhold aktív szakaszában hetente kétszer hajtott végre pályakorrekciót a pályamagasság megtartása érdekében. A pályakorrekció 2001. június 29-ig tartott, amikor kifogyott a korrekciós hajtómű gáztartálya.

Energiaellátását akkumulátorok (10 darab hermetikusan zárt VARTA RSQ–4 nikkel-kadmium akkumulátor) és napelemek összehangolt egysége biztosította. 18 darab 196×196 mm méretű, 14 V-os napelem-panelt szereltek a műholdra, melyek maximális teljesítménye 36 W. A műhold teljes tömege 62 kg. 1996. augusztus 30-án megszakadt, majd 1998. május 7-én helyreállt vele a kapcsolat. A műhold programjának tervezett ideje 18 hónap volt, de még a 2000-es évek elején is érkeztek jelek a Magion–5-től. A műholdtól az utolsó adatokat 2002. július 2-n vették.[1]

Jegyzetek

Források

Elődje:
Magion–4

Interkozmosz sorozat
1978–1996

Utódja:
Program vége