M. Fehérvári Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
M. Fehérvári Judit
Született1962. október 23. (61 éves)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiMocsár Zsófia
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz M. Fehérvári Judit témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

M. Fehérvári Judit (Debrecen, 1962. október 23. –) magyar író, költő, publicista, szakvizsgázott magyar-történelem-orosz-tánc- és drámapedagógus, pedagógiai-szakmódszertani újságíró.

Teljes nevén: Mocsár Gáborné Fehérvári Judit. Szülei: Fehérvári Antal, Pálfi Zsófia. Testvér: Fehérvári Anikó. Férj: ifjú Mocsár Gábor mélyépítési tervező-és agrármérnök (1953 – 1992). Gyermek: Mocsár Zsófia Alexandra (1991. február 10 – 2016. június 23.), alkalmazott látványtervező, intermédiaművész (MKE, University of Alberta). Apósa: Mocsár Gábor, József Attila-díjas író (1922-1988).

Foglalkozása[szerkesztés]

  • Magyar író, költő és publicista, szakvizsgázott magyar-történelem-orosz-tánc-és drámapedagógus, pedagógiai-szakmódszertani újságíró.
  • phS Richard Wagner és a XIX. század politikai ideológiái.
  • Érdeklődési köre a XX. század életmód-és mentalitástörténete, zenetörténet, a hátrányos helyzetű-és pszichés problémákkal küzdő gyermekek drámapedagógia eszközökkel történő lelki segítése (minisztériumi dicséret és AMI minősítés egykori munkahelyének)

Iskolái[szerkesztés]

  • Vegyipari Szakközépiskola (1977-1981)
  • KLTE: történelem-orosz szak (1981-1986)
  • KLTE: filozófia szak (befejezetlen maradt)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzés (befejezetlen maradt)
  • BGYTK: magyar szak (1989-1992)
  • Debreceni Hittudományi Egyetem: tánc-és drámapedagógia szakvizsgával (2006-2009)

Munkássága[szerkesztés]

Az irodalom szeretete nagyon hamar megérintette, mégis történelmi innovációi és tankönyvi modelljei miatt kapta élete eddigi legnagyobb elismeréseit: 15 Pro Renovanda Cultura Hungariae ösztöndíját az Unger Mátyás Emlékére Szakalapítványtól (forrás: a Historia folyóirat különböző számai), a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának ösztöndíját (2009), a Tehetséges Debreceni Fiatalokért Kuratóriumának ösztöndíját és számtalan egyéb innovációs díjakat, Hajdú-Bihar, Pest-és Vas megyei Pedagógiai Intézetek, Dinasztia Tankönyvkiadó, több történelem tankönyvet is írt.

2011-ig a pedagógiának élt, s csak ezután kezdett ismét írni. Egyetemistaként az Egyetemi Élet, később a Hajdú-Bihar megyei Napló, s az Őszikék sajtóorgánumokban jelentek meg művei. Első kötete elég későn, 2011-ben jelent meg A szivárvány tenyerén címmel. Második kötete a Cetliregény, harmadik megszólalása a Lélekidő(n), negyedik kötetet a Káprázatok, ötödik kötete akkori élettársával, Varga Istvánnal közös, s a Queer Kiadó gondozásában látott napvilágot 2012-ben. Az Allegória Irodalmi, Közösségi-és Művészeti Portál tulajdonosa. Az Agria-és a Partium Folyóiratok állandó szerzője, a Főnix Dala és a Comitatus Folyóirat volt szerzője. 2021. novembere óta a Tudaton Magazin állandó szerzője is. Egyéb megjelenések: Napút folyóirat – nyomtatásban és online, Magyar Napló, Szabad Magyar Szó, Helyőrség, Tiszatáj, beválogatás a Szépirodalmi Figyelőbe.

Fontosabb művei[szerkesztés]

Beválogatás a Széppirodalmi Figyelőbe[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [https://web.archive.org/web/20160813232510/http://regi.oszk.hu/mnbwww/K/1603/S.HTML#046#046 OSZK MNB KÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA 2012 - 16. évfolyam, 3. szám Bibliográfiai tételek szakrendben]. regi.oszk.hu. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  2. Brátán Erzsébet szerzői oldala (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2017. április 20.)
  3. Beavatás kötetről a moly.hu oldalán
  4. Allegória folyóiratról
  5. Posztumusz énről a Nektar.oszk.hu oldalán
  6. Kertész Éva: Rózsakútról könyvajánló a Kelló.hu oldalán

Források[szerkesztés]