Métisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a görög istennőről szól. A Jupiter holdjához lásd a Métisz (hold), a kisbolygóhoz a 9 Metis lapot.

Métisz (görögül: Μήτις) az értelem és a megfontoltság istennője a görög mitológiában, ókeanisz, Zeusz első felesége,[1] Athéné anyja.

Métisz Ókeanosz és Téthüsz titánok leánya, az istenek második nemzedékének sarja, mai fogalomkörrel élve Zeusz nagynénje.

A görög mondavilág szerint Zeusz Métisztől kapta azt a füvekből készített mérget, amelyet apja italába kevert, aki ennek hatására sorra kihányta korábban elnyelt gyermekeit. Zeusz így kezdhette meg Kronosz megbuktatására indított harcát. Hatalma megszilárdítása után a főisten hálája jeléül elhatározta, hogy feleségül veszi Métiszt. Ám Zeusz nagyszülei, Gaia és Uranosz figyelmeztették a főistent, hogy Métisztől születendő leánya értelemben és okosságban túltesz majd rajta, a következő fiúgyermek pedig erőben lesz nagyobb nála és ledönti égi trónusáról.[2] Tanácsukra Zeusz lenyelte várandós nőt. Vele együtt az Olümposz ura magát az isteni bölcsességet is bekebelezte, de már túl késő volt: Zeuszt hamarosan elviselhetetlen fejfájás gyötörte. Az istenek szánakozva állták körül, hogy mitévők legyenek. Ekkor Héphaisztosz, (más források szerint Prométeusz vagy Hermész) Tritón [3] tengeristen rézbaltájával felnyitotta Zeusz fejét, amelyből egy istennő emelkedett ki sisakban és teljes fegyverzetben: Athéné. Métisz tovább élt Zeusz belsejében és jótanácsokkal, jóslatokkal segítette. E monda kapcsán a tudósok sokszor rámutatnak az azonosságra, hogy Zeusz ugyanúgy nyelte le Métiszt, ahogyan apja, Kronosz a gyermekeit.

A Jupiter belső holdjainak egyike 1979 óta viseli a Métisz nevet.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hésziodosz: Theogony, 896
  2. Hésziodosz: Theogony, 886-900 Available at wikisource
  3. Innen ered Athéné Tritogeneia elnevezése.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap