Métisz (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Jupiter-holdról szól. A görög istennőhöz lásd a Métisz, a kisbolygóhoz a 9 Metis lapot.
Métisz
Metis.jpg
A Galileo Jupiter-szonda által készített kép a holdról
Felfedezése
Felfedező: S. Synnott
Felfedezés ideje: 1979. március 4.
Alternatív nevek: Jupiter XVI
Ideiglenes nevek: S/1979 J 3
Pályaadatok
Közelpont: 127 540 km (0,000853 CSE)
Távolpont: 127 840 km (0,000855 CSE)
Pálya kerülete: 802 300 km (0,005 CSE)
Pálya sugara: 127 691 km (0,000854 CSE)
Pálya excentricitása: 0,0012
Keringési periódus: 0,294780 nap (7 óra 4,5 perc)
Min. pályamenti sebesség: 31,464 km/s
Átl. pályamenti sebesség: 31,501 km/s
Max. pályamenti sebesség: 31,539 km/s
Inklináció: 2,22° (az ekliptikához képest)
0,00° (a Jupiter egyenlítőjéhez képest)
Anyabolygó: Jupiter
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 43 km
Felszín területe: ~5800 km²
Térfogat: ~41 600 km³
Tömeg: 1,2·1017 kg
Átlagos sűrűség: 3,0 g/cm³
Felszíni gravitáció: 0,016 m/s² (0,002 g)
Szökési sebesség: 0,027 km/s
Forgási periódus: szinkronforgás
Forgási sebesség: 19 km/h
Tengelyferdeség: nincs
Albedó: 0,06
Felszíni hőm.:
   Kelvin
min átl. max
  ~123 K  
Atmoszféra
Légköri nyomás: 0 kPa

Métisz (görögül Μήτις), vagy Jupiter XVI, a Jupiter apró belső holdjainak legbelső tagja.

A holdat 1979-ben fedezte fel a Voyager 1 szonda, ekkor még S/1979 J 3-nek nevezték. Hivatalos nevét 1983-ban kapta meg, a görög mitológiában az értelem istennője, Métisz után, aki egy titanisz volt, Zeusz első felesége, így Pallasz Athéné nevelőanyja. Neve „megfontoltságot" jelent.

A Metis az Adraszteiával együtt a Jupiter fő gyűrűjében helyezkedik el, ezek a holdak lehetnek a gyűrű anyagának forrásai.

A holdat nem szabad összetéveszteni a 9 Metis aszteroidával.