Lőw Tóbiás
| Lőw Tóbiás | |
 | |
| Született | 1844. június 5. Nagykanizsa |
| Elhunyt | 1880. június 7. (36 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Gyermekei | Lőw Tibor |
| Szülei | Lőw Lipót |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lőw Tóbiás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lőw Tóbiás (Nagykanizsa, 1844. június 5. – Budapest, 1880. június 7.)[1][2] magyar jogász, szakíró, újságíró. Testvérei Loew N. Vilmos amerikai ügyvéd, újságíró, Lőw Sámuel főorvos, balneológus és féltestvére Lőw Immánuel főrabbi. Lőw Tibor ítélőtáblai tanácselnök, jogi író apja.
Élete
Lőw Lipót szegedi főrabbi fia. Jogi tanulmányok után 1867-től az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1871-ben előadott az első magyar jogászgyűlésen a polgári házasságra vonatkozó kérdésben. 1872 és 1880 között királyi főügyész-helyettes volt. Mint jogi író elsősorban büntetőjoggal foglalkozott, fiatalabb korában politikai újságíróként is működött. A Magyar Igazságügy című jogtudományi szaklap egyik alapítója és haláláig szerkesztője. Munkatársa volt a Pesti Naplónak, Reformnak, Szegedi Híradónak, a Magyar Nyelvőrnek, Pester Lloydnak. Több jelentős mű fordítója. Ferdinand Mackeldey római jogi tankönyvét, Robert Mohl Az államtudományok enciklopédiáját magyar fordította. Fő műve a büntetőtörvénykönyv (1878. évi V. tv.) anyaggyűjteményének sajtó alá rendezése.
Sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található.
Magánélete
Házastársa Hürsch Emma volt, akivel 1873. február 23-án Budapesten kötött házasságot.[3]
Gyermekei
- Lőw Tibor (1873–1941) törvényszéki bíró, táblabíró. Felesége Nathan Elza volt.[4]
- Lőw Andor (1875–1924)[5] főkönyvelő. Felesége Tarnai Anna volt.
- Lőw Lóránt (1879–1944)[6] ügyvéd, a holokauszt áldozata. Felesége Gálosi Ilona volt.
Főbb művei
- Az államtudományok encyclopaediája. Robert Mohl után fordította. Budapest, 1866. (2. kiadás. Budapest, 1871)
- Récsi Emil: Magyarország közjoga. 2. kiadás, bővítve Lőw Tóbiás által. Pest, 1869. (3. kiadás, átdolgozott, Budapest, 1871)
- A polgári házasság (Budapest, 1871)
- A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről és teljes anyaggyűjteménye (I – II., Budapest, 1880)
Cikkei
Jogtudományi Közlöny
- Az angol grófsági fogházak reformja (1866)
- Büntető jogesetek (1866)
- A halálbüntetésről (1867)
Budapesti Szemle
- Könyvismertetés (1868)
Magyar Igazságügy
- I. Rossz pénzügyek, jó igazságszolgáltatás, Igazságügyi törvényjavaslatok az országgyűlés előtt, A hivatalnoki hatalom jogszerűségéről (1874)
- II. A magyar büntetőtörvény javaslatának előterjesztése (1874)
- III. Igazságügyünk 1874-ben (1875)
- V. A bírósági szervezet kérdéseiről
- VI. mellék-büntetés és jogkövetkezmény
- X. Büntetőjogi reformunk és a sajtókérdés
- XI. Igazságszolgáltatásunkról, Mikor kezdődik az országgyűlési képviselő mentelmi joga
- XIII. A büntetőeljárás reformjáról, A horvát büntetőtörvénykönyv-javaslatról és könyvismertetés
Jegyzetek
- ↑ Dr. Lőw Tóbiás meghalt (1880. június 8.) Pesti Hírlap, 2. évfolyam, 157. szám, 5. oldal
- ↑ Gyászjelentése (1880). (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 57/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Lőw Tibor házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 900/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Lőw Andor halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2126/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 639/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 544. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés
- Lőw Tóbiás (1880) Vasárnapi Ujság