Loránfi Antal
| Loránfi Antal | |
| Született | Wielnberger Antal 1856. szeptember 5. Kecskemét |
| Elhunyt | 1927. április 16. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | szobrász, tanár |
| Iskolái | Hellmer és Zumbusch, Bécs |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Loránfi Antal (Kecskemét, 1856. szeptember 5. – Budapest, 1927. április 16.) magyar szobrász.
Élete
1879-től 1882-ig Bécsben Hellmer és Zumbusch tanítványa volt, majd hazatérve az Iparművészeti Iskolában a kisplasztika tanára lett. Növendéke volt például Beck Ö. Fülöp szobrász. Plaketteket, portrészobrokat, kisplasztikai munkákat készített. 1900–1901-ben a Képzőművészeti Főiskolán Gulácsy Lajos festő mestere volt.
Irodalom
- Simay Imre: Loránfi Antal (1856–1927) – a magyar kisplasztika megteremtője (Képzőművészet, 1927. 2. sz.)
- Lyka Károly: Loránfi Antal (Magyar Művészet, 1927)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Bokor József (szerk.). Loránfi Antal, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2019. január 3.