Lobbizás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lobbizás (angolul lobbying vagy lobby, más néven public affairs) a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, negatív intézkedések hatásának kivédését, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek (de facto a demokrácia és a kapitalizmus) adta lehetőségek között. Elsődleges hangsúlya a kommunikáción van. Törvénytelen formája a korrupció, illetve a megvesztegetés. A lobbi egy szakma, és egyben egy kommunikációs érdekérvényesítő eszköz is, szakemberei a lobbisták. A lobbisták általában egy cég vagy csoport, de leggyakrabban egy iparág érdekeit képviselve különböző lobbicsoportokba tömörülnek (pl környezetvédelmi lobbi, Izrael-lobbi az Egyesült Államokban, stb.) a nagyobb hatékonyság és az alacsonyabb egyéni költségek végett. Magyarországon ma (2007) lobbistaképzés (lobbi szakértő) kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetemen folyik; igaz a tevékenységet tárgy formájában több más egyetemen és főiskolán is tanítják.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lobbizás az Amerikai Egyesült Államokból, illetve az angol „lobby” szóból származik, melynek magyar jelentése „előcsarnok”. Jelen esetben az amerikai képviselőház előcsarnokáról van szó, ahol a különböző érdekcsoportok tagjai az ott várakozó, pihenő, vagy épp áthaladó képviselőket igyekeztek saját ügyeik mellé állítani (számukra kedvező döntésekre, javaslattételekre rávenni), mielőtt azok bementek az ülésterembe törvényt hozni.

Szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a lobbitevékenységet a 2011. január 1-jétől hatályos 2010. évi CXXXI. törvény szabályozza, mellyel a 2006. évi XLIX. törvény (Ltv.) hatályát vesztette. (szövegét lásd a vitalapon)

Közönségkapcsolat (Public Affairs, PA)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönségkapcsolati osztály egy vállalat, vagy intézmény, szervezet alegysége (kisebb szervezeteknél: az a személy), amely (aki) a külvilággal való kapcsolatokért felelős, beleértve az érdekérvényesítő tevékenységet is. Ez a tevékenység minden olyan döntéshozó vagy hatósági jogkörrel felruházott szervezet, testület vagy személy felé irányulhat, amelynek, vagy akinek a döntése hatással lehet a vállalat, vagy intézmény életére. A public relations egyik legfontosabb „alegysége”. Szorosan kapcsolódik a lobbizáshoz, de azon valamivel túlmutat.[forrás?]

Feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Problémák/témák kataszterének elkészítése
  • Fontossági sorrend felállítása
  • A döntéshozói lista összeállítása
  • A meglévő kapcsolatok feltérképezése
  • A kapcsolatrendszer hiányosságainak feltérképezése
  • A témák és a kapcsolatrendszer összerendezése
  • Mindenre kiterjedő adatgyűjtés, melyből következőleg
    • Az álláspont közérthető megfogalmazása
    • Szövetségesek gyűjtése
    • Döntéshozói lista felhasználása /sokoldalú megközelítés/
    • Üzenetek személyes és sajtón keresztül történő eljuttatása

Lobbicsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon is és nemzetközi szinten is több lobbicsoport működik, amelyek sajátos érdekeket próbálnak képviselni és érvényesíteni.

Vannak olyan csoportok, amelyek általános emberi érdekeket képviselnek, ilyen például a környezetvédelmi lobbi, és olyanok, amelyek egyes iparágakhoz (pl. dohánylobbi[1], energialobbi, atomenergia-lobbi stb.) köthetők.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A dohánylobbi már a Parlamentben van (magyar nyelven). index, 2007. december 5. (Hozzáférés: 2007. december 5.)