Ugrás a tartalomhoz

Lisztilonca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. július 13., 20:22-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Sablon:Taxonbar}} terítése, kilencedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások)
Lisztilonca
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Pyraloidea
Család: Fényiloncafélék (Pyralidae)
Alcsalád: Valódi fényiloncák (Pyralinae)
Nem: Pyralis
Faj: P. farinalis
Tudományos név
Pyralis farinalis
L., 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lisztilonca témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztilonca témájú médiaállományokat és Lisztilonca témájú kategóriát.

Lisztilonca

A lisztilonca (Pyralis farinalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a valódi fényiloncák (Pyralinae) alcsaládjába tartozó háztartási kártevő.

Elterjedése, élőhelye

Az egész északi félgömbön elterjedt; egész Magyarországon közönséges. Az őrleményeket károsító molylepkefajok közül ez az egyik leggyakoribb.

Megjelenése

Nagyon tarka lepke; szárnyát barna, szürkén és sárga sávok, foltok díszítik. A szárny fesztávolsága 20−26 mm.

Életmódja

Nálunk évente 2–3 nemzedéke nő fel. Szabadban a lepkék áprilistól egészen szeptemberig rajzanak. A lepke éjszaka repül, a mesterséges fény erősen vonzza. Nappal csak felszínesen rejtőzik, könnyen felzavarható.

A hernyó elsősorban a raktározott lisztféleségeken él, de megtalálható gabonafélékben és egyéb szárított növényekben is. Sűrű szövedékből csövet készít magának, ami feltűnővé teszi kártételét. Jóval több lisztet sző össze maga körül, mint amennyit megeszik. Tömegesen jelentkezve a lisztet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

Külső hivatkozások