Leung Ting Wing Tsun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Wing Tsun vagy Leung Ting Wing Tsun kung-fu kínai eredetű, modern, önálló harcművészeti stílus, az eredetileg Wing Chun v. Yong Chun – magyarul Ving Csun – kung-fu továbbfejlesztett, egyedi szempontok szerint kiegészített, szabványosított oktatási tematikára épülő iskolája. Hivatalos, és Leung Ting Nagymester által elismert és látogatott egyetlen magyarországi szervezete a Magyar Wing Tsun Egyesület - Hungarian Wing Tsun Organization, melynek vezetője és Kelet-Európai Főinstruktora Máday Norbert Si-Fu (ejtsd: szifu). Egy másik jelentős szervezet, amely Leung Ting Wing Tsun-t tanít, az EBMAS (Emin Boztepe Martial Arts Association), mely a nevét az IWTA Wing Tsun iskoláitól való megkülönböztetés végett Wing Tzun-ként írja.[1] A Sifu a HWTO-ban egy hagyományos megszólítás, jelentése „apa, tanító” (師傅 vagy 師父; Pinjin: shifu, standard kantoni v. kantonéz: si1 fu6; illetve a Wing Tsun szövetségben elterjedt, megszokott kiejtése a szónak a „szifu”).

A Wing Tsun jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leung Ting-féle Wing Tsun iskolát – röviden Wing Tsun – a szövetség a Ving Csun kungfu „harci iskolájának” tarja. Ez azt jelenti, hogy a stílus módszerei a legnagyobb gazdaságosságra és hatékonyságra tanítanak, mellőzik a harcban nem használható, fölösleges technikákat, valamint a lehető leggyorsabb és legbiztosabb győzelemre törekednek.

A Leung Ting Wing Tsun egyik legszembetűnőbb jellemzője, hogy nem tartalmaz határozottan köríves mozdulatokat. A Wing Tsun gyakorlója többnyire rövid, egyenes vonalú, gyors mozdulatokkal vezeti el az ellenfele támadásait („két pont között a legrövidebb út az egyenes”), miközben egyidejűleg egy gyors, elsöprő támadást is indít felé („egyidejűség elve”). Az egyenes karmozgás némileg ellentétes a váll- és könyökízületek anatómiai működésével, de ez a módszer gyakorlás után gyors és hatékony eszközzé válhat a küzdelemben.

  • A Wing Tsun fontos technikája az úgynevezett „egyenes v. döfő ütés”, illetve az ezen alapuló „láncütés”. A láncütés használata egyfajta folyamatos, ideális esetben kivédhetetlen támadássorozatot alkot, amivel hatékonyan tehető ártalmatlanná az ellenfél, miközben lehetőséget sem kap a védekezésre.

A gyakorlás nem igényel különösebb hajlékonyságot, mivel kerüli a magas rúgásokat; továbbá nincs szükség nagy fizikai erőre sem, mert a Wing Tsun alapvetően nem az izomerőt használja eszközként, hanem az azonnal végigvitt támadássorozatot. Természetesen az általános erőnlét nem mellékes, az a folyamatos gyakorlás közben sokat fejlődik, illetve speciális gyakorlatokkal fejleszteni kell.

A stílus érdekes eleme az alapállás, melyet 60 fokkal befelé fordított lábfejekkel, a térdeket összehúzva hozunk létre. Az állítás mely szerint a térdre ez káros téves, 20-26 éve gyakorló mestereknél sem jelentkezik ilyen, ahogy a klasszikus shaolin állásnál sem[forrás?]. Ezt a lábtartást "bikafogó lábnak" is nevezik, régen tutajon szállították a kínaiak a bikát és a fejét ezzel a stabil állással fogták le, hogy ne ugorjanak a folyóba[forrás?].

  • Az állás semleges, vagyis nincs konkrét küzdőoldala egy harcosnak, így egy gyors kézállás-változtatással felcserélheti az aktív és passzív oldalát, s ezzel az ellenfele elől mintegy elrejtheti a támadási felületet. A pozíció előnye, hogy a testsúlyt mindkét lábon egyenlően helyezi el, s így könnyebben tud a gyakorló fordulni, miközben a hátsó lábra kerül a súly, a gyors, elsőlábas ellentámadás és a lábkisöprés megakadályozásának érdekében. A harmadik fontos pont a lépés stabilitásából és erejéből adódik, ugyanis a testsúly hátul tartása és lesüllyesztése miatt sokkal könnyebbé válik pl. egy „döfő rúgás” kivitelezése, miközben fontos védelmet ad az alulról érkező, lágyékot célzó, támadó rúgások ellen. A népszerű ábrázolás szerint a Wing Tsun alapállása az Eiffel-torony felépítéséhez hasonlít.

A legfontosabb pontok tehát a következők:

  • A fizikai erőn alapuló agresszió helyett a gyakorlatiasan használható, praktikus technikák, és a lerohanásszerű támadás kerülnek előtérbe.
  • Az egyidejűség elvének használata (védekezés-támadás egy időben történik, a hagyományos védés majd visszatámadás helyett) a gyorsaság fejlesztésében kap nagy szerepet, s nem ad alkalmat arra, hogy az ellenfél a második támadását megkezdhesse.
  • A gyakorló nem pusztán erővel akar győzni, hanem a gyenge pontok támadása és a gyorsaság alkalmazása által.
  • A sorozatszerű támadások, a gyors, láncszerűen kivitelezett ütések időtakarékos és folyamatos irányítást tesznek lehetővé.
  • A mozdulatokra jellemző a könnyedség, és az erő megfelelő mértékű használata.

A Leung Ting Wing Tsun világszervezetében a tanulás alapja a módszer legapróbb pontokig kidolgozott, jól működő oktatási tematika.

Általános leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakorlatok, tanulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Formák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wing Tsun tanítási programjában a három pusztakezes formagyakorlat, egy fabábu-forma, és a két fegyver technikái (hosszúbot, kantoni pillangókés) mellett az oktatás részét képezi a rövidbot használatának ismerete.

  • Siu Nim Tau azaz „Kis Gondolat” – A kezdők formagyakorlata, amely megtanítja a helyes állást, a helyes légzést, és bemutatja az alapmozdulatokat.
  • Chum Kiu azaz „Hídkeresés” – A középhaladók formagyakorlata, mely a védekezésre összpontosít, illetve tartalmaz lépéseket, fordulásokat és rúgásokat.
  • Biu Tze azaz „Szúró, Döfő Ujjak” – A haladó forma, amely a támadásra helyezi a hangsúlyt, azon belül pedig a gyenge pontok támadására.
  • Mok Jan Chong azaz „fabábu-gyakorlat” – Formagyakorlat egy karokkal felszerelt cölöpön, „bábun”. Segít a mozdulatok pontosításában.
  • Luk Dim Bun Guan azaz „hat és fél pont, bottal végzett gyakorlat” – vagyis a 262 cm hosszúságú bottal végzett gyakorlatok.
  • Ba Cham Dao azaz „Nyolc Élű Kés”, „Pillangókés” - kantoni pillangókéssel vagy kantoni rövidkarddal végzett, haladó szintű gyakorlatok, formagyakorlatok.

Páros gyakorlatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wing Tsun programjába kétféle, szorosan összetartozó páros gyakorlat tartozik, melyeket minden esetben partnerrel kell gyakorlolni.

  • Chi Sau – "Tapadó Kezek", vagyis a tapintásreflexen alapuló védekező-támadó mozdulatsor.
  • Chi Gerk – "Tapadó Lábak", a Chi Sau technikának a láb használatához igazított gyakorlata.

A Wing Tsun iskolájában a kínai mandarin dialektustól eltérő kantonéz („kantoni”) elnevezéseket és kiejtést használják, ezért a Wing Tsun kifejezései hangzásukban különböznek a kifejezések széles körben használt kiejtésétől.

A fokozatok rendszere a Wing Tsun-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wing Tsun vizsgarendszere négy szintre osztható fel, a következő meghatározásokkal: tanuló, technikus, gyakorló, mesterfokozatok). Régi mondás ez: a vizsga soha nem a vizsgán van.

Tanulói fokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 12 tanulói fokozatot tizenkét, különböző színű „szilvavirág” szimbólum jelöli, s osztja fel kezdő, középhaladó és haladó tapasztalati fokokra.

  • 1-4. tanulófokozat: kezdő
  • 5-8. tanulófokozat: középhaladó
  • 9-12. tanulófokozat: haladó

Tanítói fokozatok és mesterfokozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanítói fokozatokra a tanítványok előrehaladása miatt van szükség, hogy az oktató mindig a megfelelő magasságú fokozattal legyen jelölve a tanítványok között. Természetesen az adott mesterfokozat megszerzése nélkül is elsajátíthatja a tanítvány a fokozathoz kapcsolódó tananyagot. Fontos tisztázni, hogy ember és ember közötti technikai tudás nem a megszerzett fokozattól függ. A magasabb fokozat azonban egyértelműen azt jelzi, az illető többet tett a Wing Tsun harcművészet fennmaradásáért. Így ez megbecsülés, és az iskolai rendszerben a megfelelő pozíció biztosítása, mely nem az egyén egóját, hanem a teljes iskola javát, gördülékenységét szolgálja.

A tanítói fokozatok 1-4. szintjét jelentő technikusi fokozatok a Wing Tsun rendszer technikai elemeire épülnek. A gyakorlói fokozatok (5-8. szint) a standard alapok mellett hangsúlyt helyeznek azok gyakorlati alkalmazására, a valódi harci erő kifejlődése ekkora meg kell hogy történjen helyes gyakorlás esetén. A hatékony önvédelem, a gondos egészségmegőrzés, a gondolatok megnyugtatása folyamatosan fejlődik, már az alacsony tanulói fokozatoknál is. Ez a Wing Tsun rendszerben alapvető követelmény. A magasabb fokozatok esetében elengedhetetlen a Wing Tsun történetének és elméletének kimerítő ismerete, és ezek összekapcsolása a gyakorlati munkával.

  • 1-4. technikusi fokozatok (The Technician Stage, „Technikus”)
  • 5-8. gyakorlói fokozatok (The Practician Stage, „Gyakorló”)
  • 9-12. fokozatok (The Stage of Enlightenment, a „Megvilágosodás Foka”)
    • 9. fokozat: „a Megérkező Ember”
    • 10. fokozat: „a Megértés Mestere”
    • 11. fokozat: „a Teljesség Mestere”, visszavonuló mestereknek jár
    • 12. fokozat: „a Teljes Bölcsesség Mestere”, posztumusz fokozat, jelezvén, hogy egy élet alatt sem lehet tökéletessé fejlődni.

A tanítói hierarchia 9. fokozata már a „mester” tapasztalati szintet, vagy más néven „mesterfokozatot” jelenti. A Wing Tsun mestere a harcművészet teljes elméleti és gyakorlati tudásanyagát tökéletesen magáévé tette, s mint valódi harcművész, tökéletesen birtokolja nemcsak saját művészetének, hanem az egyéb kínai kungfu-művészeteknek az elveit, gyakorlatát és filozófiai tudásanyagát.

Hierarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarországi Leung Ting Wing Tsun egyesület a valódi kung fu hagyományokkal egyező hierarchikus felépítésű szervezet, amelyben az említett fokozatokra és szintekre kötelező a hagyományos kínai megszólítások használata. A hagyományos hierarchia szerint a hazai Wing Tsun iskolákban a következő megszólítások használandóak:

  • Si-Jo (tanító, dédapa) – Yip Man nagymester
  • Si-Jo (tanító, dédapa) – Leung Ting nagymester
  • Si-Fu (tanító, apa) – Máday Norbert
  • Si-Hing (idősebb fivér) és Si-Mei (idősebb nővér) – az instruktorok elnevezése
  • To-Dei (legfiatalabb gyermek) – a kezdő tanulók megszólítása

A Wing Tsun magyarországi szervezetében Yip Man nagymestert és Leung Ting nagymestert (mint az iskola alapítóját) egyaránt „Sijo” (tanító, dédapa) megszólítással említik. A magyarországi iskola vezetőjét, Máday Norbertet „Szifu” néven nevezik.

(Bővebben lásd: a Ving Csun családfája)

A mesterfokozat jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai szövetségben 10. instruktori fokozattal – más néven mesterfokozattal – rendelkezik Keith Kernspecht, majd sorrendben őt követi a kelet-európai szövetségben Máday Norbert 9. instruktori fokozattal.

Napjainkban Keith Kernspecht szakítani látszik a Wing Tsun hagyományaival, és egyre inkább saját stílusa és saját önálló iskolája kialakításán munkálkodik, mintegy előrevetítve a Leung Ting Wing Tsun szövetségtől való esetleges elszakadását.

Öltözet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wing Tsun magyarországi iskoláiban használt uniformison Máday Norbert neve és a Leung Ting Wing Tsun iskola jelképei szerepelnek. A felső öltözeten, a szív fölé varrva szerepel a tanuló fokozata, az úgynevezett „szilvavirág” jelzés, az instruktorok rangját az arany szilvavirág jelzi, valamint fokozattól függően a megfelelő színű és vastagságú csíkok és háromszögek a ruhán. Ezek jelentősége nagy, a rendszerre jellemző testtartás irányokat mutatják (térd, könyök, középvonal), használatuk segíti a mozdulatok jobb nyomonkövethetőségét.

Harci eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harc elvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ha az út szabad, törj előre.
  2. Ha érintkezel az ellenféllel, ragadj rajta.
  3. Ha az ellenfél sokkal erősebb nálad, térj ki előle.
  4. Ha az ellenfél kitér előled, kövesd.

Az erő elvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabadítsd meg magadat a saját erődtől.
  2. Szabadítsd meg magadat az ellenfeled erejétől.
  3. Használd az ellenfeled erejét.
  4. Add hozzá az ellenfél erejéhez a saját erődet.

Számolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wing Tsun iskolájában a hivatalos mandarin nyelvű számoktól eltérő, kantoni (kantonéz) számneveket használják[2]:

  • számnév: 0-1-2-3-4-5-6-7-8-9-10
  • mandarin: líng-yi-er-san-si-wu-liu-qi-ba-jiu-shi
  • kantoni (kantonéz): líng-yat-yee-saam-say-ng-look-chat-baak-gau-sup
  • kiejtés: líng-jat-jí-szam-széj-nn-lúk-csat-pak-gau-szup

A HWTO-ban az 5 (ng, nn) számnevet gi-ként ejtik.

Kínai számok - WikiPedia, EN; Kantonéz számok, YouTube

A Leung Ting Wing Tsun története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

250-300 évvel ezelőtt élt egy buddhista apácanő, akit Ng Mui-nak hívtak. A Leung Ting Wing Tsun hagyománya szerint Saolin-tanítvány (Shaolin) volt, és a Veng Csun Pak Hok Paj (Weng Chun Bak Hok Pai) kung-fu stílus mestere, avagy a Fudzsian Tartomány Veng Csun környékének Fehér Daru kung-fu stílusáé. Politikai események miatt Ng Mui és más Saolin-tagok ellen hajtóvadászatot indított a hatalmon levő Csing-dinasztia. A szerzetesek elmenekültek Fudzsianból és szétszéledtek Dél-Kína különböző részeibe. Ng a Junan és Szecsuan Tartományok határához menekült, és a Taj Leung Hegyen Pak Hok Kun-ban, vagyis a Fehér Daru Templom-ban telepedett le.

Ng Mui nagy tehetségű kung-fu rajongó volt. Folyamatosan azt kereste, hogyan fejleszthetné tovább azt, aminek már mesterévé vált, holott már egyike volt a legnagyobb szakértőknek. Azon a területen, ahol menedéket talált, megismert pár helyi harcművészeti technikát, melyek meglehetősen eltérőek, újszerűek és hasznosak voltak. Addigi tanulmányait megreformálta ezekkel a technikákkal és létrehozott egy új stílust. Ng később minden tudását átadta egy fiatal szűznek, Jim Ving Csun-nak (Yim Wing Chun v. Yim Yong Chun), egy kiváló és általa nagyon kedvelt tanítványának.

Jim hozzáment Leung Pok Csau-hoz, egy kuangtungi sókereskedőhöz. Jim átadta a tudást Leung-nak és onnantól a férj és feleség alkotta páros arra szentelte magát, hogy tovább finomítsa a művészetet. Leung később átadta tudását Leung Lan Kvaj-nak, a gyógynövénnyel gyógyító orvos-tudósnak. Úgy alakult, hogy az újonnan létrehozott technikák stílusának nem volt még neve, mikor Ng Mui továbbadta Jim-nek és Jim a férjének. Ekkor, mikor Leung Pok Csau továbbadta a tudást Leung Lan Kvai-nak, úgy döntött, hogy Ving Csun Kuen-nek (Ving Csun Öklének) nevezi el, a felesége erőfeszítéseinek megbecsüléseként.

  • A stílus egyik leghíresebb mesterének Jip Man (Yip Man) nagymestert tartják, akinek a keze alól számos nagyszerű örökös került ki. Érdekesség az iskola történetében, hogy a nagymester minden tanítványának egyéni szempontok szerint tanította a Ving Csun művészetét, s ezért a későbbiekben egymástól eltérő felfogású irányzatok alakulhattak ki.

Jip Man nagymester halála után, az iskola megkülönböztetésére a sok más, eltérő módon gyakorló iskolától, a jelenlegi nagymester Leung Ting, az ő általa képviselt stílus nevének írását Wing Tsun-ra változtatta. Azóta a Wing Tsun, WT a Leung Ting által vezetett Leung Ting Wing Tsun szervezetnek a védjegye.

Napjainkra a Leung Ting Wing Tsun, mint kungfu-szervezet, nagyszerű szervezettsége és kiemelkedő hitelessége[forrás?] révén vezető szerepre, sőt majdhogynem egyeduralomra tett szert a Wing Chun kungfuból leszármazó harcművészetek oktatásában, szerte a világon[forrás?].

Leung Ting[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prof. Dr. Leung Ting a Nemzetközi Wing Tsun Szövetség alapítója, nagymestere, és jelenlegi vezetője.

A Hong Kong-i Baptista középiskolában érettségizett, és kínai ill. angol nyelvből szerzett egyetemi diplomát 1973-ban. Amellett, hogy a Leung Ting Wing Tsun rendszert népszerűsítette világszerte, és sorra vívta ki az elismeréseket, 1979-ben megszerezte a Filozófia Doktora címet az Amerikai Egyesült Államokban. 1997-ben a Bolgár Sport Akadémia a Harcművészetek díszdoktorává avatta.

Leung Ting tizenhárom évesen kezdte meg Wing Chun-tanulmányait, s a harcművészet szépsége már akkor magával ragadta. Hosszabb ideig volt Leung Sheung tanítványa; majd húsz éves korában magántanítványának fogadta őt Yip Man nagymester. Heti két alkalommal tanult Yip Man-tól, s az így töltött kilenc hónap alatt, úgynevezett „zárt ajtók mögött képzett” tanítványként, a művészet legjavát sajátíthatta el a mesterétől.

Leung Ting az életét a Leung Ting Wing Tsun Kung Fu népszerűsítésére tette fel. Számos könyvet írt és adott ki a témában. Korábban folyamatosan látogatta az általa felügyelt területek, országok központjait, hogy szemináriumon oktassa a tanítványokat, mára, 60 éves kora után már csak kevés helyre utazik. Magyarországra eljön minden évben, hogy a Kecskeméten, telt házas tornateremben felügyelje a magyar és kelet-európai tanítványok technikai, szellemi előrehaladását. Napjainkra az általa vezetett és alapított Nemzetközi Wing Tsun Szövetség (International Wing Tsun Association) világszerte rendelkezik iskolákkal, tanítványai magas fokozatú instruktorokat neveltek ki.

Máday Norbert[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: Máday Norbert (kötelező megszólítása: „Szifu” – apa, tanító)

A Wing Tsun szervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IWTA – International Wing Tsun Association, Nemzetközi Wing Tsun Szövetség, Prof. Dr. Leung Ting

EEWTO – East European Wing Tsun Organisation, Kelet Európai Wing Tsun Szervezet, Máday Norbert

HWTO – Hungarian Wing Tsun Organisation, Magyar Wing Tsun Szervezet, Máday Norbert

Kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar országos egyesület honlapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HWTO (Hungarian Wing Tsun Organization) Magyarországi Wing Tsun Szervezet [1]

Szervezetek Leung Ting nélkül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Leung Ting Wing Tsun-hoz hasonló harci rendszerek főképpen a Yip Man halála után különvált iskolák gyakorlatai alapján alakultak ki. Yip Man (Ip Man) Nagymester tanítványai nem maradtak együtt. Ezek az iskolák - hol kevésbé, hol már alapjaikban is - mára eltérő technikai, filozófiai, tanításai koncepcióval rendelkeznek. Van, ahol botvívással, box-szal vagy más stílussal keverik. A Leung Ting Wing Tsun magyarországi hivatalos szövetségében, a Magyar Wing Tsun Egyesületben ilyen keveredés nincs, Leung Ting Nagymester tanításai, útmutatásai az irányadók.

Olyan irányzatok közül néhány, a teljesség igénye nélkül, melyek nem rendelkeznek közvetlen kapcsolattal Leung Ting nagymesterhez, tehát nem Leung Ting Wing Tsun-t tanítanak (nem tagjai a Magyar Wing Tsun Egyesületnek):

  • Wing Chun – Magyar Wing Chun Szövetség
  • Ving Tsun – Ving Tsun Harcművészeti Egyesület
  • Wing TzunEmin Boztepe Martial Art System Magyarország
  • Vihng Cheun – Hazánkban önálló iskolaként működik
  • Modern Ving Tsun Kung-fu – Hazánkban önálló iskolaként működik
  • Wyng Tjun – Magyarországon nincs jelen
  • Weng Chun – Magyarországon nincs jelen
  • Öt Elem Wing Tsun Kung Fu Egyesület - Török Róbert vezetésével

Egyéb honlapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Magyar Wing Tsun magazin honlapja [2]
  2. Máday Norbert blogja [3]
  3. Angol-kínai szótár, kiejtési segédlettel [4]
  4. Angol nyelvű Wing Chun szótár [5]
  5. Hatékony önvédelem [6]
  6. Wing Tsun Dél Pesten és a Dunakanyarban, gyermekeknek is! [7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]