Les Parisiennes
| Les Parisiennes | |
| Információk | |
| Eredet | Franciaország |
| Alapítva | 1964 |
| Aktív évek | 1960-as évek |
| Műfaj | yé-yé |
| Korábbi tagok | |
| Raymonde Bronstein Anne Lefébure Hélène Longuet Anne-Marie Royer | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Les Parisiennes egy, az 1960-as években aktív francia könnyűzenei együttes volt, amely a yé-yé stílus reprezentánsaként vált ismertté. A formációban négy táncosnő – Raymonde Bronstein, Anne Lefébure, Hélène Longuet és Anne-Marie Royer – énekelt, jellemzően egy szólamban, zenekari kísérettel. Az együttes létesítésének ötletgazdája Claude Bolling, producerük pedig Roland Petit volt; nevük jelentése egyszerűen „Párizsi Lányok”.
Története
Az együttes által előadott dalok zenéjét nagyrészt Claude Bolling, szövegeiket Frank Gérald szerezte. Ismertebbé vált dalaik a következők voltak:
- 1964: Il fait trop beau pour travailler, Les parisiennes sont toujours pressées (az előbbi az együttes első sikerszáma is volt egyben)
- 1965 : Fans de Mozart (Françoise Dorin szövegével)
- 1966 : L'argent ne fait pas le bonheur, Le tunnel sous la Manche
Egyéb sikeres, népszerű számaik közt említhető az Il va falloir se mettre au régime és a Les zozos 1965-ből, valamint a Le 30 février és a La de Dion-Bouton 1966-ból.
1967-ben kiadták az Un tout petit pantin című dalt, amely a francia nyelvű verziója volt Sandie Shaw Puppet on a String című, világsikerű – abban az évben Eurovízió-győztes – dalának.
Az együttes az 1970-es években oszlott fel, tagjai közül Raymonde Bronstein később szólókarriert csinált Raymonde Beretta néven, Anne Lefébure pedig tévés személyiségként hasznosította ismertségét és népszerűségét.
