Ladányi Józsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 4., 17:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Portál, kieg.)
Ladányi Józsa
SzületettLusztig Józsa
1898. május 1.[1]
Debrecen[1]
Elhunyt1985. szeptember 14. (87 évesen)[1]
Debrecen[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922)
Sablon • Wikidata • Segítség

prof. dr. Ladányi Józsa (eredeti neve: Lusztig Józsa) (Debrecen, 1898. május 1.[2] – Debrecen, 1985. szeptember 14.) magyar orvos, sebész, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1965). Testvére, Ladányi Sándor (1906–1974) jogász volt.

Életpályája

Lusztig Dezső (1870–1940) kereskedelmi ügynök és Redl Zelma (1880–1954) lánya. 1916-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégiumban. Oklevelét Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1922-ben. A Debreceni Egyetem sebészeti klinikáján kezdett dolgozni gyakornokként 1924–1926 között. 1926–1935 között egyetemi tanársegéd, majd osztályvezető egyetemi adjunktus (1935–1940) lett. 1940-ben származása miatt elvesztette munkáját. 1944-ben deportálták. 1945–1951 között a Debreceni Tudományegyetem Sebészeti Klinika egyetemi adjunktusa volt. 1946-tól magántanárként is dolgozott. 1948–1950 között a Debreceni Állami Kórház sebész főorvosa volt. 1951–1970 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú Sebészeti Klinika alapító klinikaigazgató egyetemi tanára volt. 1962–1965 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 1970-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugdíjas tudományos tanácsadójaként tevékenykedett.

Kutatási területe a jódhiányos vízfogyasztás okozta golyvák gyógykezelésére irányult. A hasi sebészet mellett foglalkozott a nyúlszáj, a farkastorok, az archasadékok kórképével és műtéti korrekciójával. Kitűnő eredményeket ért el a kéz ujjainak replantációjában.

A Debreceni zsidó temetőben nyugszik.[3] Sírja 2003 óta védett.

Művei

  • Bénulást okozó koponyasérülések (Orvosi Hetilap, 1929)
  • A bodai golyvások (A Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1929; és Orvosi Hetilap, 1930)
  • A morphium hatása a nagyagykéreg nélküli macskára (Méhes Gyulával, A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1931)
  • Fémsók hatása experimentális anaemiáknál (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1933)
  • A jódozott tojás hatásáról (Straub Jánossal, Orvosi Hetilap, 1933; németül: Ärztliche Rundschau, 1934)
  • Vérátömlesztés előtt végzett savótitrálás egyszerűsítése (Orvosi Hetilap, 1934)
  • Gyomorresectiók hatása a vérképre (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1935)
  • Gyomorresecált kutyák vérképéről (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1935)
  • A lueses vérsavó reactiók viselkedése sebészeti beavatkozások után (Jósa Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1936)
  • A szájüreg fejlődési zavarai a sebész szempontjából. Magántanári próbaelőadás (Debrecen, 1946)
  • Műtéti indicatiok. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1948)
  • Kissebészet. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1948)
  • Súlyos féregnyúlvány-gyulladás és Meckel-gurdély egyidejű átfúródása. – A gyermekkori heveny csontvelőgyulladás gyógyításában penicillinkezeléssel elért eredmények (Orvosok Lapja, 1948)
  • Vékonybél-vastagbél. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1949)
  • Égés – fagyás – shock. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1949)
  • Az osteomyelitis kezeléséről (Orvosok Lapja, 1949)
  • Kőbeékelődés körül észlelt ductus cysticus rák (Orvosi Hetilap, 1950. 4.)
  • Sebészeti propedeutika. Egyetemi jegyzet (Budapest, 1951; 2. bővített kiadás: 1961)
  • Metaplasticus csontképződés műtéti hegben (Orvosi Hetilap, 1952. 18.)
  • Lemetszett végtagrészek replantatiója (Honvédorvos, 1952)
  • Cheirobrachialgia paraesthetica bordadystopiás fejlődési rendellenesség következtében (Pap Zoltánnal, Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
  • Blood Supply of Experimental Callus Formation (Hídvégi Ernővel, Acta Morphologica, 1954)
  • A bal szívkamra falába áttört gyomorfekély (Haraszti Antallal, Orvosi Hetilap, 1954)
  • A bőrátültetés mai állása. – Izolált tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése (DOTE Évkönyve, 1954/55)
  • A sebbe juttatott vérrel való kezelés hatása a másodlagos sebgyógyulásra, hámosodásra (Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1955. 50.)
  • Hasűri letokolt tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése (Katonaorvosi Szemle, 1956)
  • Hogy segített Petrovszkij professzor klinikánk munkájában? (Szovjet Kultúra, 1956)
  • Revascularisation in Part of a Limb Replanted after Having Been Cut Bone-Deep (Tompa Gyulával, Acta Morphologica, 1956)
  • A gastrojejunocolicus sipolyokról (Dettre Gáborral, Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1956. 10.)
  • Idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel (E. Szabó Lászlóval, Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1956. 29.)
  • Potentiált helyi érzéstelenítés hatása az EKG-ra. – Kísérletes és klinikai hibernációs vizsgálatok malonsav-dinitril alkalmazásával (Kelentey Barnával, E. Szabó Lászlóval, DOTE Évkönyve, 1956/57)
  • Gyakorlati sebellátás (A gyakorló orvos könyvtára. 97. Budapest, 1957)
  • Adatok az öregkor sebészetéhez (Dettre Gáborral, Magyar Sebészet, 1958)
  • Megemlékezés Loessl János professzorról. – A gyomor idegi eredetű daganatairól (Loessl János Emlékkönyv, Budapest, 1958)
  • Az ulcus cruris sebészi therápiája (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
  • Kő nélküli epehólyag-betegségek, dyskinesisek (Orvosi Hetilap, 1960. 21.)
  • Újabb érzésvizsgáló módszerekkel nyert adatok replantációk és ujjidegvarratok után (Kós Rudolffal, Magyar Traumatológia, 1961)
  • Az epehólyag és az epeutak rákja (Magyar Onkológia, 1961)
  • Archasadékos betegeinken nyert tapasztalatok. – A hasnyálmirigy áltömlői. (Orvosképzés, 1962)
  • Splenoportographiák a májtumorok diagnosztikájában (Jóna Gáborral, Tompa Gyulával, Magyar Sebészet, 1962)
  • Surgical Treatment of Post-Thrombotic Orural Ulcer (Acta Chirurgica, 1962)
  • Kísérletes és klinikai adatok az ujjperc replantációhoz. Doktori értekezés (Debrecen, 1963)
  • Az acut pancreatitisek Trasylol-kezelése (Farkas Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1963. 38.)
  • Az antibiotikumok szerepe az akut hasi betegségek kezelésében (Orvosképzés, 1964)
  • Appendectomia és halálozás (Kiss Bélával, Tasnády Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1965. 10.)
  • Általános sebészet (Budapest, 1966; 2. bőv. kiad. 1969)
  • Cholecystektomisált betegek epehólyag-tartalmának bakteriológiai vizsgálata (Gyöngyössi Gáborral, Rozgonyi Ferenccel, Orvosi Hetilap, 1967. 24.)
  • A vérzéses shock therápiájának néhány kérdése. (Az Országos Mentőszolgálat jubileumi emlékülésének beszámolója. 1948–1968. Budapest, 1968. máj. 10–11. Szerk. Bencze Béla, Gábor Aurél. Budapest, 1968)
  • Az emlőrák ún. célzott hormontherápiájáról (Matolay Györggyel, Vághy Imrével, Orvosi Hetilap, 1968. 3.)
  • Adatok a gynecomastia kezeléséhez (Matolay Györggyel, Vághy Imrével, Orvosi Hetilap, 1968. 21.)
  • Ragasztóanyagok a sebészetben (Orvosi Hetilap, 1969. 23.)
  • A szociális körülmények változásának néhány mutatója a sebészeti ellátásra felvett idős mezőgazdasági lakosság körében Hajdú-Bihar megyében (Gyöngyössi Gáborral, Károlyi Györggyel, Népegészségügy, 1970)
  • Sebészeti diagnosztika a körzeti orvos számára (A gyakorló orvos könyvtára. 162. Budapest, 1971)
  • A plasztikai sebészet aktuális problémái (Az orvostudomány aktuális problémái, 1972)
  • Nyúlajak-farkastorok (Budapest, 1975)
  • Egyetemesség és specializálódás a sebészetben (Orvosi Hetilap, 1976. 16.)
  • Kapillár-mikroszkópos vizsgálatok replantált ujjpercek egyesítése vonalában (Daróczy Pállal, Orvosi Hetilap, 1976. 39.)
  • A Debreceni Egyetem helyzete közvetlenül a felszabadulás után és az Orvos-egészségügyi Szakszervezet fokozatos kialakulása (A DOTE és a Hajdú-Bihar Megyei Orvos-egészségügyi Szakszervezet közös kiadványa. Debrecen, 1978)
  • A golyva-endémia jellemzőinek módosulása ötven év alatt – 1926–1976 – Boda községben (Orvosi Hetilap, 1978. 13.)
  • Sebészeti diagnosztika (Budapest, 1980)
  • Visszaemlékezéseim (Debrecen, 1983)

Díjai, elismerései

  • Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1949)
  • Kiváló orvos (1961)
  • Balassa János-emlékérem (1964)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978)
  • Pro Universitate Díj (DOTE, 1978)
  • Weil Emil-emlékérem (1980)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Nekrológ (Orvosi Hetilap, 1982)
  • Emlékkönyv a debreceni 2. sz. Sebészeti Klinika és Ladányi Józsa egyetemi tanári működésének tízéves évfordulójára. Szerkesztette: Jóna Gábor, Tompa Gyula. Az előszót Kesztyűs Loránd írta. Beragasztott képekkel (A DOTE Sebészeti Klinika kiadványa. Debrecen, 1961)
  • Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. (Budapest, 1967–1973)
  • Bornemisza György: Köszöntés. Ladányi Józsa professzornő 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1978. 18.)
  • Professzor dr. Ladányi Józsa nyolcvan éves. Ladányi Józsa egyetemi tanár 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülés emlékére. (Debrecen, 1979)
  • Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. szeptember 19.)
  • Lampé István: Ladányi Józsa (Orvosi Hetilap, 1985. 50.)
  • Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átdolgozott kiadás, Debrecen, 1998)
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona (Budapest, 2001)
  • Nők a magyar tudományban. Szerkesztette: Balogh Margit, Palasik Mária. (Budapest, 2010)
  • Emed Alexander: L. J. (Magyar Sebészet, 2010)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ladányi_Józsa&oldid=23646554”