Látnokzsálya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Látnokzsálya
Salvia divinorum
Salvia divinorum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport
:
Mentheae
Nemzetség: Zsálya (Salvia)
Faj: S. divinorum
Tudományos név
Salvia divinorum
Epling et Játiva 1962
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Látnokzsálya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Látnokzsálya témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Látnokzsálya témájú kategóriát.

A látnokzsálya vagy jósmenta (Salvia divinorum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának zsálya (Salvia) nemzetségébe tartozó növényfaj, melyet 1962-ben írt le a tudomány számára Carl Clawson Epling és Carlos D. Játiva.

Elterjedése és jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dél-Mexikóban honos zsályafaj 1 m-nél magasabb, kórós, lágy szárú növény, kék virágai 2 cm hosszúak. Vadon nem, csak termesztésből ismeretes. Főleg vegetatív úton szaporodik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Oaxaca államban élő mazaték indiánok termesztik, s drogját pszichotrop anyagként használják abban az esetben, amikor hallucinogén hatású gomba nem áll rendelkezésükre. Mióta ismertté vált, a világ más részein is pszichoaktív és hallucinogén szerként használják. A látnokzsálya leveleit nyersen elrágják, vagy az elégetésével keletkezett füstöt pipából, illetve vízipipából szívják be, de a levelekből készült folyékony kivonatot is szokták fogyasztani.

A növényi drog fő hatóanyaga a szalvinorin A, mely igen erősen pszichoaktív diterpén, s hatásmechanizmusa a többi ismert pszichoaktív vegyületétől lényegesen különbözik (κ-opioid receptor-agonista). A szárított látnokzsályalevél grammonként 0,9-3,7 mg szalvinorin A-t (átlagosan 2,5 mg) tartalmaz.[forrás?]

Magyarországon virágboltokban dísznövényként kapható; a Salvia néven árult dísznövények többsége más zsályafajok képviselője – de egyes helyeken szabályos, Salvia divinorum jelöléssel a látnokzsálya is kapható, ezért hazai használata is terjed.[forrás?]

Jogi szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élő látnokzsálya növény (dugvány, palánta stb.) nem esik törvényi szabályozás alá Magyarországon, tehát birtoklása minden tekintetben legális. A szárított látnokzsálya levelek és levélkivonatok sem esnek kifejezett szabályozás alá Magyarországon, tehát belföldről történő megszerzésük, tartásuk és fogyasztásuk semmiképpen nem ütközik törvénybe.[forrás?]

A látnokzsálya drogjának fő hatóanyaga, a szalvinorin A felkerült az új pszichoaktív anyagokat szabályozó 66/2012. (IV. 2.) kormányrendelet ideiglenes jegyzékére ("C-lista")[1]: a szalvinorin A vegyület tehát nem „kábítószer”nek, hanem „új pszichoaktív anyag”nak számít. S habár korábban az új pszichoaktív anyagok belföldről történő megszerzése, tartása és fogyasztása nem ütközött törvénybe, a Szabálysértési törvényben 2013 júliusában bekövetkezett módosulások miatt már szabálysértésnek minősül[2], s így pénzbüntetéssel járhat. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, aki új pszichoaktív anyagot (pl. szalvinorin A-t) „a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”[3]. Nem világos azonban, hogy vajon a joggyakorlat a látnokzsálya leveleinek kivonatolását szalvinorin A előállításának, és ezáltal a levélkivonatot szalvinorin A-t tartalmazónak tekinti-e? E jogi homályosság miatt a látnokzsálya-kivonatok magyarországi árusítása jelentősen csökkent a C-lista kihirdetése óta.[forrás?]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1976. 241–242. o. ISBN 9632800834  
  • A látnokzsálya az új marihuána?index.hu (magyarul) (2008. márc. 12.) Hozzáférés: 2013. aug. 26. (HTML)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]