Ugrás a tartalomhoz

Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Лобачев Владимир (vitalap | szerkesztései) 2021. március 9., 09:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Flag of the Crimean ASSR (1939) copy.svg)
Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Qrьm ASSR
1921. október 18 – 1945. június 30.
Általános adatok
FővárosaSzimferopol
Terület26 081 km²
Népesség793 700 fő
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
ElődállamUtódállam
← Ukrán Szovjet Szocialista KöztársaságKrími Köztársaság →

A Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (krími tatár nyelven: Qrьm Avtonomjalь Sovet Sotsialist Respublikasь; oroszul: Крымская Автономная Социалистическая Советская Республика, 1936-ig: Krími Autonóm Szocialista Szovjetköztársaság) az Oroszországi SZSZSZK, majd az Ukrán SZSZK egyik autonóm közigazgatási egysége volt a Krím félszigeten.

Története

A Krími Autonóm Szocialista Szovjetköztársaság 1921. október 18-án jött létre az OSZSZSZK egyik autonómiájaként. 1936. december 5-én, az új ("sztálini") alkotmány elfogadásával (a szovjet köztársaságok nevében szereplő jelzők sorrendjének egységesítése miatt) neve Krími Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságra változott.[1]

1942 szeptembere és 1943 októbere között a Krími ASZSZK a náci Németország megszállása alatt állt.[2]

1944–45-ben a krími tatárokat a németekkel való kollaborációval vádolták meg, és nagy többségüket Közép-Ázsiába deportálták.[3][4]

A katonai értelemben vett tényleges együttműködés meglehetősen korlátozott volt, mivel „csak” 9225 krími tatárt vettek fel a németek által kreált tatár légióba,[5] de tény, hogy meglepően gördülékeny együttműködés volt tapasztalható a megszállók és a helyi közigazgatás között. Ez nagymértékben annak volt köszönhető, hogy Alfred Frauenfeld főbiztos, a Krím német kormányzója nem követte felettese, Erich Koch ukrajnai főbiztos brutális bánásmódját a helyi lakossággal szemben, ami kettejük közismert ellentétéhez vezetett.[6] A kényszerrel áttelepített tatárok alkotmányos jogait az 1967. szeptember 5-i rendelettel helyreállították, de a Szovjetunió utolsó napjáig nem térhettek haza.[7]

A Krími ASZSZK-t 1945. június 30-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével "lefokozták". átszervezték Krími területté (1946. május 26-án tették hivatalossá). 1954-ben a Krími területet az Ukrán SZSZK-hoz csatolták.[8]

Az ASZSZK-t 1991. február 12-én egy sikeres népszavazás után az USZSZK kormánya helyreállította.[9] Még ugyanabban az évben a krími kormány függetlenségi nyilatkozatot tett közzé, amelyet az ukrán kormány azonnal elutasított, helyette autonóm státuszt kínáltak fel. 1992. május 6-án megszületett a Krími Autonóm Köztársaság, amely Ukrajna részét képezte a 2014-es, Ukrajna és a legtöbb állam által el nem ismert orosz annexióig.

Közigazgatási beosztás

Területek és rajonok (járások) a Krímben, 1921-ben (oroszul)

Az ASZSZK a létrehozásakor, 1921-ben hét körzetre (округ, okrug) oszlott, ezek pedig összesen húsz járásra (район, rajon):

1923 novemberében új beosztás lépett életbe, a köztársaságot 15 járásra (rajon) osztották fel, de számuk már 1924-ben tízre csökkent.

Rajonok etnikai státusszal: krími tatárok (kék), zsidók (indigó), németek (narancs) és ukránok (sárga) lakta területek

1930. október 30-án újabb átszervezés következett, a járások száma 16 lett, emellett négy város köztársasági irányítás alá került, vagyis járási jogú lett. 1935-ben tíz új járást alakítottak és egyet megszüntettek, így számuk 25-re nőtt, majd 1937-ben ismét létrehoztak egyet, így a járások száma 26-ra emelkedett. Ebben az időben egyes rajonok nemzetiségi státusszal rendelkeztek a tatárok, zsidók, németek és ukránok számára, de ez a megkülönböztetés hamarosan megszűnt, a második világháború kitörésekor már nem voltak nemzetiségi járások a Krímben.

A Krími ASZSZK vezetői

Államfők

A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei (1921–1938)
  • 1921. november 7. – 1924. augusztus: Jurij Petrovics Gaven (eredeti nevén Janis Daumanis)
  • 1924. augusztus – 1928. január 28.: Veli Ibraimov
  • 1928. január 28. – 1931. február 20.: Memet Kubajev
  • 1931. február 20. – 1937. szeptember 9.: Iljasz Tarhan (letartóztatva szeptember 8-án)
  • 1937. szeptember 9. – 1938. július 21.: Abdul-Dzselil Menbarijev
A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökei (1938–1945)
  • 1938. július 21. – 1944. május 18.: Abdul-Dzselil Menbarijev (Sztálin utasítására Közép-Ázsiába deportálták a kollektív büntetés miatt)
  • 1944. május 18. – 1945. június 30.: I. N. Szacsova (elnökhelyettes, megbízott elnök)
A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Ukrajnában (1991–1994)
  • 1991. március 22. – 1994. május 9.: Mikola Vasziljovics Bahrov

Kormányfők

A Krími Forradalmi Bizottság elnökei (1920–1921)
  • 1920. november 16. – 1921. február 20.: Kun Béla
  • 1921. február 20. – 1921. november 7.: Mihail Poljakov
A Népbiztosok Tanácsának elnökei (1921–1945)
  • 1921. november 11. – 1924. május 16.: Szahib-Garej Szaid-Galijev
  • 1924. május 16. – 1924. május: I. Goncsarov
  • 1924. május – 1926. március 21.: Oszman Deren-Ajerli
  • 1926. március 21. – 1929. május: Emir Sugu
  • 1929. május – 1937. szeptember 16.: Abduraim Szamedinov (letartóztatva szeptember 17-én)
  • 1937. szeptember 16. – 1942. április 5.: Memet Ibraimov
  • 1942. április 5. – 1944. május 18.: Iszmail Szejfullajev (1942–43-ban a Krím a Harmadik Birodalom megszállása alatt állt)
  • 1944. május 18. – 1945. június 30.: Alekszandr Kabanov
A Minisztertanács elnöke (1991–1993)
  • 1991. március 22. – 1993. május 20. Vitalij Kurasik

Jegyzetek

  1. ↑ KnowBySight – Az SZKP és a Szovjetunió történetének kézikönyve. [2018. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  2. ↑ Alan W. Fisher, The Crimean Tatars, 1978, p. 156
  3. ↑ line Encyclopedia of Mass Violence: Sürgün: The Crimean Tatars' deportation and exile – Online Encyclopedia of Mass Violence. Massviolence.org. (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  4. ↑ Subtelny, Orest. Ukraine: A History. University of Toronto Press, 483. o. (2000). ISBN 0-8020-8390-0 
  5. ↑ Document reproduced in T.S. Kulbaev and A. Iu. Khegai, Deportatsiia (Almaty: Deneker, 2000), pp. 206–207.
  6. ↑ Rees, Biographical Dictionary of the Extreme Right Since 1890, Simon & Schuster, 1990, p. 137.
  7. ↑ http://www.iccrimea.org/surgun/sovietdecree1967.html
  8. ↑ The Transfer of Crimea to Ukraine. International Committee for Crimea, 2005. július 1. (Hozzáférés: 2007. március 25.)
  9. ↑ Day in history – 20 January (russian nyelven). RIA Novosti, 2006. január 8. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean Autonomous Soviet Socialist Republic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krími_Autonóm_Szovjet_Szocialista_Köztársaság&oldid=23660020”