Kromatin

A kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és fehérje komplexéből áll. Láthatóvá lehet tenni festéssel, mely utal nevére is: színes anyag. A kromatint alkotó nukleinsav rendszerint kettős szálú DNS formájában van jelen. A kromatin szerveződésében szerepet játszó fehérjék a hisztonok. Ezek teszik lehetővé az eukarióta sejtekben az 1,8 méter hosszúságú DNS molekula néhány mikrométerbe tömörítését; illetve hiszton fehérjéik metilációja és acetilációja révén képesek befolyásolni a génexpressziót (a génkifejeződést) is. Másrészt a kromatinnak a DNS megkettőződésében, a replikációban is szerepe van.

A kromatin szerveződésének három fő szintje van:

1. nukleoszóma – „beads on a string”, azaz gyöngyfüzér-struktúra, melyben a hiszton oktamerek fognak közre két fordulatnyi, 146 bázispárnyi DNS-t egymás után következve, gyöngyfüzérszerűen;
2. 30 nm átmérőjű kromatinfonal;
3. kromoszóma

A spermatozoon jelent csak kivételt a fentiekre nézve. A spermiogenezis során a kromatin szorosabb formába kerül, génexpressziója felfüggesztődik. A hisztonok helyüket nagyrészt átadják a protaminnak nevezett, arginin-gazdag fehérjéknek.

A DNS kondenzáció szintjei. (1) Egyszerű DNS szál. (2) Kromatin szál (hisztonokkal). (3) Kondenzált kromatin centromerrel. (4) Kondenzált kromatin profázisban (két DNS molekula van jelen). (5) Kromoszóma metafázisban.

Két kromatin típus különíthető el:

• Eukromatin
• Heterokromatin

Kapcsolódó szócikkek

• Kromoszóma
• Genetika
• Eukromatin
• Heterokromatin

Külső hivatkozások

• Kromatin publikációk és hírek