Krausz Mayer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Voxfax (vitalap | szerkesztései) 2019. június 4., 17:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (csonksablon)

Krausz Mayer (Cikó, 1809Budapest, 1894) zsidó származású magyar kereskedő, nagyiparos.

Élete

A Bonyhád melletti, német többségű Cikóról származó Krausz iskoláinak befejezése után bonyhádi kereskedő lett. Feltehetően vidéki kereskedőként került kapcsolatba az akkoriban Újpesten és Pesten működő, nagykereskedéssel foglalkozó izraelita Löwy és Pollack családokkal.

1838-ban a Pollack Leo és fia terménykereskedő cégéhez állt be legénynek és ebben az évben vette el feleségül az Újpestet alapító, bőrgyáros Löwy család lányát, Löwy Bernát Amáliát. A pesti nagykereskedők közé bekerült Krausz 1841-ben már pesti lakossá kérvényezte magát, amelyhez vagyona meglétét a nagy értékű cserzőanyag-készlete bizonyította.

1846-ban Regina lánya, 1854-ben Izidor fia születésénél a foglalkozását borkereskedésben jelölte meg, később 1856-ban Róza lánya anyakönyvi kivonatán terménykereskedőt tüntettek fel.

A Pesti Nagykereskedők Testületének lapjain csak 1862-től jegyezték, mint terménykereskedő, majd a következő években, mint pálinka, likőr és ecetgyártó szerepel az évkönyvekben. A későbbi vállalkozásai is elsősorban élelmiszeriparban és kereskedelemben voltak érdekeltek.

Krausz az első önálló cégét, a szesz- és terménykereskedelemmel foglalkozó Mayer Krausz céget 1864-ben jegyezte be. 1867-ben társként maga mellé vette Lajos nevű, legidősebb fiát, így a cég neve Krausz Mayer és fia lett. A Schődel Ferenc alapította, 1853-tól működő, ám rövidesen tönkrement[1] józsefvárosi gyár megvásárlásával alapította első szeszgyárát 1870-ben, Szesz és élesztő gyár Krausz Mayer néven.

A szeszgyártásból felhalmozott tőkével a malomipar felé fordult, 1880-ban építette meg a Gizella gőzmalmot, ekkor vált a vállalkozás társtulajdonosává a fiatalabb fia, Izidor. Mintegy tíz évig maradt fent a családi vállalkozás, 1889-ben Izidor kilépett és a szeszipari érdekeltségeket vitte tovább, a már nyolcvanéves Krausz, Lajos fiával a terménykereskedelmet és a malomipart folytatta.

Források

  1. * Dióspatonyi Ildikó: Az élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a 20. század elejéig (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. július 17.)