Koszmosz–18

Koszmosz–18
Gyártó	RKK Enyergija
Típus	Zenyit–2
Indítás dátuma	1963. május 24.
Indítás helye	Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
Hordozórakéta	Vosztok–2 hordozórakéta
COSPAR azonosító	1963-018A
SCN	00586
Sablon • Wikidata • Segítség

A Koszmosz–18 (oroszul: Космос 18) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Zenyit–2 típusú felderítő műhold.

Küldetés

A Koszmosz–16 adatgyűjtését folytatva a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. A Vosztok-program előkészítését segítette, a négy napos programot nyolc, majd 10 napra bővítették.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold.

1963. május 24-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vostok–2 (8A92) rakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 89,4 perces, 65.2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 288 kilométer, az apogeuma 196 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 10 nap.

Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak. Elektrosztatikus gömbcsapdával is felszerelték.

1963. június 2-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–18. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 7.)
• Koszmosz–18. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 7.)

Elődje: Koszmosz–17

Koszmosz-program 1963

Utódja: Koszmosz–19