Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–16

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 12:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jellemzői: AWB)
Koszmosz–16
GyártóRKK Enyergija
TípusZenyit–2
Indítás dátuma1963. április 28.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás
HordozórakétaVosztok–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító1963-012A
SCN00571
SablonWikidataSegítség

A Koszmosz–16 (oroszul: Космос 16) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Ionoszféra kutató, valamint felderítő műhold.

Küldetés

A Koszmosz–15 adatgyűjtését folytatva a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. A Vosztok-program előkészítését segítette, a négy majd nyplc napos programot 10 napra bővítették.

Jellemzői

Kettős, katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold. A Zenyit–2 ember szállítására fejlesztendő űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket.

1963. április 28-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–2 (8A92) rakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 90,4 perces, 65.2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 388 kilométer, az apogeuma 194 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 10 nap.

A Föld felső atmoszférája fontos szerepet játszik a felszíni és a műholdas kommunikációban és navigációban, sűrűsége befolyásolja az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak élettartamát. A fedélzeten elhelyezett rádióadók által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1963. május 8-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

Elődje:
Koszmosz–15

Koszmosz-program
1963

Utódja:
Koszmosz–17