Kormánybiztos
A kormánybiztos (németül Regierungskomissar); a kormány vagy a miniszterelnök által kinevezett miniszteri rangú személy egy adott problémakör összehangolására, esetleg konkrét kormányzati feladat megoldásának, kezelésének az irányítására.
A kormánybiztos jogállása ma Magyarországon
- A hatályos szabályozás a 2010. évi XLIII. törvényben:
- 31. § (1) A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.
- (2) Kormánybiztossá
- a) miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.
- (3) Kormányrendelet a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
- (4) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
- (5) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
- (6) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.
- (7) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
- (8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.
- (9) Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője - a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek megfelelően - kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik szerv vezetőjének tevékenységét.
A miniszterelnöki biztos
- A 2010. évi szabályozás új intézményként vezette be a miniszterelnöki biztost, akinek a jogállása:
- 32. § (1) A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.
- (2) A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)-(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
- (3) A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.
- (4) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól, amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.
- (5) A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.
- (6) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.
- 33. § (1) Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.
- (2) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható.
- (3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.
A korábbi szabályozás
- 26. § (1) A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki.
- (2) Kormánybiztossá
- a) miniszter, államtitkár vagy szakállamtitkár kizárólag eredeti feladatkörével összefüggő,
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy a Kormány vagy a miniszterelnök feladatkörébe tartozó
feladat ellátására nevezhető ki.
- (3) A (2) bekezdés b) pontja alapján kinevezett kormánybiztosok száma egyidejűleg a három főt nem haladhatja meg.
- (4) A miniszterelnök rendelet kiadásával a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes szakállamtitkárok tevékenysége tekintetében a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel.
- (5) A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.
- (6) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól. A kormánybiztos e megbízatása az államtitkári vagy a szakállamtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.
- (7) A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztost e tevékenységére tekintettel külön díjazás nem illeti meg.
- (8) A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnöki Hivatalban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell a szakállamtitkár titkárságának szabályait.
- (9) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos e tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadójaként látja el, ha munkáját díjazás ellenében végzi.
27. § (1) E törvényben nem szereplő megbízatás kormányzati feladatok teljesítésére nem adható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem akadálya annak, hogy a miniszterelnök diplomáciai, személyes tanácsadói feladatok vagy egyéb eseti jellegű feladat ellátására megbízást adjon.
Források
- 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
- 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról