Kondé József Benedek
Póka-teleki Kondé József Benedek (Pozsony, 1760. február 26. – Karva, 1831. március 5.) királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás, szolgabíró.
Élete
Nagyszombatban kitűnő tanítványa volt Katona Istvánnak. Azután szolgabíró lett Esztergom vármegyében, később az esztergomi érsekség jószágkormányzója, Esztergom, Komárom, Hont és Pozsony vármegyék táblabírája és királyi udvarnok. 1815-ben nyugalomba vonult. Sokat buzgólkodott a nemzeti nyelv és irodalom érdekében: Révai Miklósnak, Virág Benedeknek és Kultsár Istvánnak lelkes barátja volt.
Arcképe rézmetszet, rajzolta Kallianer, metszette Czetter 1804-ben.
Munkái
- II. Fridrik burkusok királya. Az országlások nemeiről és az országlóknak kötelességeikről. Ford. Pest, 1790.
- Gazdaság-beli jegyzések. Pozsony, 1807. és Pest, 1814. Két kötet. Első kötet
Kiadta a 'Máró Virgilius Publiusnak Georgikonja' (ford. Kőszegi Rájnis József. Pest, 1814) c. munkát;[1] a 'Horátzius poétikája' (ford. Virág Benedek. Pest, 1801) c. mű[2] elsősorban neki köszönhette megjelenését.
Levelei Virág Benedekhez: Karva 1881. máj. 1., 1824. ápr. 3., 1827. nov. 10., 1828. aug. 23., 1829. nov. 13. (a m. n. múzeumban.)
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
- Magyar katolikus lexikon